Környezetszennyezés egy búvár szemével
Szinte mindannyian tudjuk, hogy környezetszennyezésnek beláthatatlan következményei vannak. De vajon mit teszünk ellene?
Ebben a percben is egy teherautónyi műanyag hulladék kerül az óceánokba, ez a „művelet” minden egyes percben megismétlődik, a nap 24 órájában. Évente mintegy 8 millió tonnával nő az óceánokban lévő hulladékok mennyisége. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, 2050-re több lesz a vizekben a műanyag hulladék, mint a hal – figyelmeztet a World Economic Forum.
A környezetvédelem mindig is fontos szerepet játszott az életemben: nem szemeteltem, a műanyag szatyrok is többszöri fölhasználás után landoltak a szelektív gyűjtőbe. Azt gondoltam, ezek elegendőek bolygónk fenntarthatóságához, tehát kellőképp környezettudatos vagyok.
2018 júliusában Borneó szigetére utaztam, a világ egyik egzotikus helyére, ami végül nem csak természeti szépségei miatt volt rám nagy hatással. Olyan mértékű környezet-, azon belül műanyagszennyezést tapasztaltam, amelyet korábbi utazásaim során sohasem. Dél-Kelet Ázsia ebből a szempontból a világ egyik kritikus régiójának számít, itt ugyanis a hulladékok 30 százaléka kezeletlen formában közvetlenül a tengerbe kerül.
Búvárként különösen megdöbbentő volt látni a víz felszínén lebegő PET-palackokat és kekszes zacskókat a világ egyik legszebb és látnivalókban gazdag korallzátonyainak közelében. A jelenség annyira zavaró volt, hogy már az utazás alatt elkezdtem összeszedni a vízben lévő hulladékokat, hazatérve pedig csatlakoztam egy ÖkoDive Klubhoz . A kezdeményezés lényege, hogy az etikus búvárkodásnak megfelelően (pl.: nem kapaszkodunk bele a korallokba, vagy törjük le ezeket, tiszteletben tartjuk a tengert és a benne lévő élőlényeket) a merülésekről nemcsak szép halak fényképeit hozzuk fel magunkkal, hanem egy-egy zacskót, vagy más szemetet, amely biztonságosan felvehető. A globális projektekhez képest ezek kis lépések az óceánok megtisztításában, a lényegük mégis ugyanaz: környezettudatosan gondolkozni és cselekedni.
Ma már sajnos nem elegendő, ha egy termék könnyen lebomló anyagból készül. A kibocsátást kell drasztikusan csökkenteni és ehhez szemléletváltásra van szükség. Én már egy ideje az alábbi öt hétköznapi tanácsot követem:
– Műanyag szatyor helyett textil bevásárlótáskát viszek magammal. Nemcsak teherbíróbb, praktikusabb is mint a műanyag.
– Szinte alig fogyasztok palackos üdítőt, újratölthető fém-vagy üvegkulacsot használok.
– Elviteles ételhez viszek magammal dobozt, hogy ne kelljen újat kérni.
– Nem használok műanyag evőeszközt, műanyag poharat és szívószálat.
– Biztosan kell a műanyag zacskó 1-1 darab zöldséghez vagy gyümölcshöz? Ha több mindent vásárolok, otthonról is vihetek hozzá a saját zacskót. Sőt, az újrazárható tasak hosszú ideig eltart.
A közvetlen környezetemben lévők és barátaim figyelmét is felhívom, hogy fogadják meg a fentieket. Tegyünk együtt a tengerek élővilágának megőrzéséért! Azért, hogy a tudósok által felvázolt rémisztő jövőkép utópia maradjon, és legyen mit megcsodálni az óceánokban 30 év múlva is!
Írta és fényképezte: Szombati Orsolya – traveladdict.hu
Meteoritok és vulkánok anyaga segíthette az élet kialakulását
A bolygónkon kialakuló élethez szükséges molekulák érkezhettek készen is, de itt helyben is keletkezhettek – e lehetőségek közül választani segít egy új kutatás.
A panamai tengeri teknősök jogi védelméről
Egy Panamában életbe lépett új törvény jogi védelmet biztosít a tengeri teknősök számára: lehetővé teszi, hogy felelősségre lehessen vonni kormányokat, vállalatokat vagy személyeket az állatok jogainak megsértéséért. - tette közzé a hírt az MTI.
8300 éve még működő vulkán volt az Ibériai-félszigeten
Új vizsgálatokkal tudták megállapítani a legutolsó ismert kitörés idejét.
Spanyolország barna az aszály miatt
Spanyolországot katasztrofális hatású aszály sújtja, és ez most már a világűrből is látszik.
Vassal dúsítják a Déli-óceánt a pingvinek
Az óceánok vasszükségletét a vízbe jutó sivatagi por, a bemosódó hordalék, és a hidrotermális kürtők biztosítják, valamint egy újonnan felfedezett forrás: a pingvinek.
Minden rekord megdőlt a VI. PET Kupán
Soha nem látott létszámmal zajlott le 2018. augusztus első felében a VI. PET Kupa a Felső-Tiszán.
Szemétszedésből kaland!
20 hajóból álló flotta, 9 nap, közel 100 kalóz, 112 folyamkilométer, legalább 20 000 palack, sok ezer lelkes szurkoló a folyóparton és országszerte – ezek immár a III. Tiszai PET Kupa várható számai.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
