Ezek a globális egészségügyi kockázatok 2019-re

Az alább bemutatott 10 tényezőn kívül számos más egészségügyi probléma is van a világban, de jelenleg ezek hatása jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg.

Légszennyezés és klímaváltozás
Évente kb. 7 millió ember idő előtti haláláért felelős a légszennyezés, s ma az emberek 90 százaléka nem tud tiszta levegőt lélegezni nap mint nap. A légszennyezésben élen jár a fosszilis energiahordozók használata, s ez egyúttal a klímaváltozásban is főszereplő. A klímaváltozás miatti hőguta, a járványok és éhínségek további évi negyedmillió fő halálához vezethetnek 2030-2050 közt.

Nem fertőző betegségek
E csoportba tartoznak az olyan súlyos betegségek, mint a rák, a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, amelyek összességében a világon a halálesetek 70 százalékáért felelősek, s évente 15 millió ember idő előtti (30-69 éves kor közti) halálát jelentik. Előfordulásuk 85 százalékban az alacsony és közepes jövedelmű országokból kerül ki. Rizikófaktoraik a dohányzás, alkohol, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, s a légszennyezés. Ezek a tényezők ráadásul a mentális egészségi problémákhoz is hozzájárulnak.

Influenza világjárvány
A történelem legsúlyosabb járványa volt a spanyolnátha, ám hasonló méreteket öltő pandémiára bármikor számíthatunk, csupán az időpontja és a súlyossági foka kérdéses. Számtalan intézmény figyeli világszerte az influenzavírusokat (114 ország 154 intézménye), s az ő adataik alapján dönt a WHO az éves szezonális oltások összetételéről. Ha olyan vírustörzs bukkan fel, amelyben benne van a világjárvány lehetősége, a WHO speciális partnerkapcsolatai révén, főként a fejlődő országok részére gyorsan és könnyen hozzáférhető diagnosztikai módszerek, védőoltások és antivirális gyógyszerek elosztásának szervezésével járul hozzá a világjárvány megelőzéséhez.

Sérülékeny, kiszolgáltatott életkörülmények
A világon kb. 1,6 milliárd (a bolygó lakosságának közel negyede) ember él olyan régiókban, ahol valamilyen krízishelyzet áll fenn, pl. éhínség, aszály, katonai konfliktusok, tömeges otthontalanná válás, e helyszíneken az egészségügyi ellátás igen gyenge, s a legtöbbször az alapellátáshoz sem jutnak hozzá az emberek. E régiók a világ szinte minden pontján megtalálhatóak.

Gyógyszer-rezisztencia
Az egyik legnagyobb egészségügyi vívmány a baktérium-, gomba-, vírus- és parazitaellenes szerek előállítása, azonban kezdenek kimerülni e téren a lehetőségeink, egyre több rezisztens kórokozótörzs bukkan fel világszerte, s fennáll a veszélye annak, hogy visszazuhanunk az e gyógyszerek előtti korszakba. Ez nemcsak az ismét gyógyíthatatlanná váló betegségek miatt óriási probléma, hanem a fertőzések miatt sikertelenül végződő sebészeti beavatkozások terén is hatalmas visszalépést jelentene. A rezisztencia kialakításában főszereplő a helytelen gyógyszerhasználat illetve túlhasználat. Ezek visszaszorítása mind az emberi, mind a táplálékállataink esetében alapvető fontosságú tényező.

Ebola és hasonlóan súlyos fertőzések
Kongó negatív példája felhívja a figyelmet arra, hogy a múltbéli, elszigetelt „vidéki” járványok helyét egyre inkább átveszik a zsúfolt városi járványok, a helyzet különösen veszélyes a háborús konfliktusok sújtotta, menekültekkel teli régiókban. Az ebola mellett számos más, potenciálisan nagy veszélyt hordozó járvány is jelen van, pl. a Zika, a Nipah, SARS, MERS-Cov, stb, és ide számítható egy olyan „X-kórokozó” megjelenése is, amelyet ma még nem is ismerünk, bár a potenciálisan alkalmas kórokozók feltérképezésére nagy erőket fordítanak. E betegségek közös jellemzője, hogy nincs ellenük se hatékony védőoltás, se hatékony gyógymód.

Hiányos, gyenge egészségügyi alapellátó rendszer
Az alapellátó rendszerek teremtik meg a kapcsolatot az emberek és az egészségügy közt, ám a világ számos helyszínén szinte egyáltalán nincs ilyen alapellátás. Ennek pedig anyagilag nem megterhelő közösségi ellátóként kellene működnie a hatékony egészségvédelemért. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban infrastrukturális hiányosságokkal kezdődik a probléma, amelynek anyagi oka van, de valószínűleg az is hozzájárult a helyzethez, hogy az elmúlt évtizedekben leginkább a speciális megbetegedések elleni célzott küzdelem színtere volt az egészségügy, s az alapellátás kifejlesztésére nem fordítottak figyelmet.

Oltásellenesség egyre nagyobb terjedése
A védőoltások jelenleg évente 2-3 millió ember életét óvják meg, s további 1,5 millióval növelhetnénk ezt a számot, ha globálisan javulna az oltások elérhetősége. Igen szomorú trend, hogy számos olyan betegség kapott újra lábra, amelyeket a korábbi időszakban, több országban a védőoltásokkal már sikerült közel teljesen visszaszorítani, pl. a kanyaró esetszáma 30 százalékkal nőtt globálisan. Nem minden növekedésért felel persze az oltások visszautasítása, elkerülése, hisz nem mindenhol hozzáférhetőek a hatékony oltóanyagok. Nagy feladat nehezedik azokra az egészségügyi dolgozókra, akik a közösségekben még mindig a legmegbízhatóbb tanácsadónak bizonyulnak. Mivel az oltásellenesség alapja a bizalom hiánya, ők tehetnek ez ellen a legtöbbet azzal, hogy hiteles és érthető információkkal látják el az embereket. 2019-ben a WHO reményei szerint sikerülhet megszüntetni az afgán és pakisztáni gyermekbénulásos eseteket, azzal, hogy minden egyes csecsemőhöz eljutnak az oltóanyagok. 2018-ban már csak 30 új eset fordult elő mindkét országban, ez pedig reményre ad okot. Nagyobb arányú javulást szeretne elérni a WHO a méhnyakrák elleni HPV-védőoltások további hozzáférhetőségének növelésével is.

Dengue-láz
Évtizedek óta növekvő esetszámú ez a szúnyogok terjesztette fertőzés, amelynek 20 százalékot is elérhet a halálozási aránya, Banglades és India területén a hosszabbra nyúlt esős időszak miatt folyamatosan nő a megbetegedések száma, sőt, olyan, kevésbé trópusi területekre is átterjedt már, mint például Nepál, ahol korábban ismeretlen volt. Évente 380 millióan betegednek meg, a világ lakosságának 40 százaléka veszélyeztetett régióban él. A WHO célja, hogy 2020-ra a halálos áldozatok számát a felére csökkentse.

HIV
Jelenleg is évente közel egymillióan halnak meg a HIV-fertőzés következtében annak ellenére, hogy hatalmas előrelépések történtek a tesztelés és az antivirális gyógyszerek terén (jelenleg 22 millióan kapnak gyógyszeres kezelést). Az első megbetegedések óta 70 millió embert fertőzött meg a vírus és ezek fele elhunyt, jelenleg világszerte mintegy 37 millió fertőzött él. Legnehezebb azok elérése, akik kívül esnek az egészségügyi ellátáson, illetve a speciális csoportok, pl. prostituáltak. Afrika Szaharától délre eső régióiban a 15-24 éves lányok és nők a legveszélyeztetettebbek, ők ugyan csupán a népesség 10 százalékát teszik ki, ám mégis a HIV-fertőzöttek negyede közülük kerül ki. A megelőzés és a fertőzés korai kimutatására alkalmas, egyszerűen használható tesztek, valamint az elérhető kezelések jelentik a legfőbb célokat.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt