Ismét veszélyben a Nagy-korallzátony
Ausztrália északkeleti részén, a 2019. februári nagy esőzések során kialakult áradások miatt szennyezett víz került az óceánban és elérték a Nagy-korallzátony bizonyos részeit.
Az édesvízi áramlatok hulladékot, üledéket, rovarirtó maradványokat és más szennyezőanyagokat szállítanak a tengerparti régiókba. A víztömeg a Townsville térségében heteken át tartó heves esőzések eredménye.
A kutatók légi felvételeket közöltek, amelyeken látható, ahogyan az egyik folyóból származó szennyeződés beteríti a korallzátony egyes régióit több mint 60 kilométerre a parttól.
Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) tudósai megvizsgálták a Nagy-korallzátony területén a vízáramlatok kiterjedését és minőségét.
„Alacsony sótartalmat mértünk a felszín közelében 600 kilométer hosszan a part mentén. Ez azt sugallja, hogy nagy mennyiségű édesvíz kerül a Nagy-korallzátonyhoz” – mondta el Frederieke Kroon, az AIMS vízminőséget vizsgáló csoportjának munkatársa.
A szennyezőanyagok magas koncentrációja miatt kevesebb fény jut a korallzátonyok körüli vízbe, ami befolyásolja a korallok és a tengeri fű növekedését – tette hozzá Kroon.
A szakértő szerint az AIMS kutatói egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a zátony képes lesz-e felgyógyulni ilyen gyakori és nagy mértékű katasztrófákból.
A Nagy-korallzátony az egyik legfontosabb turistalátványosság Ausztráliában, évente több mint 6,4 milliárd dolláros bevételt hoz és több mint 64 ezer munkahelyet teremt.
2019 februárjában Townsville és Queensland más területei hatalmas áradásokat éltek meg a heves esőzéseket követően, bizonyos régiókban 10 nap alatt annyi eső esett, ami egy évnyi mennyiségnek felel meg.
A Nagy-korallzátony a bolygó egyik legsokszínűbb ökoszisztémája. A zátony jelenleg két egymást követő korallfehéredési hullámból gyógyul, amelyek 2016-ban és 2017-ben történtek. 2016-ban a Debbie nevű trópusi ciklon okozott benne súlyos károkat, majd a korallevő töviskoronás tengericsillag (Acanthaster planci) elterjedése okozott gondokat.
Kizöldellt a Szahara a szokatlan esőzések hatására
Az elmúlt időszakban a Szahara számos régiójában a szokásos csapadék többszöröse hullott.
Hatalmas sikert arattak a magyar asztrofotósok
Soha ennyi díjat még nem nyertek a hazai fotósok a világ legrangosabb asztrofotós versenyén.
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Gyógyulni kezdett a Nagy-korallzátony
A nehéz évtizedek után végre a javulás jelei is jelentkeznek.
Korallzátonyok nélkül a tengerpartok is védtelenné válnak
Egy új kutatás szerint komoly veszélyt jelent a part menti területekre a korallzátonyok elvesztése.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
