Minimalisták: titkos klímahősök

A kampányszöveg ugyanakkor életbölcsességként is megállja a helyét, sőt, napjainkban akár így is szólhatna: kevesebb csomag, kisebb ökolábnyom. A boldogság nem az anyagi javak mennyiségében rejlik, vallják a minimalizmus követői, azt azonban talán maguk se tudják mind, hogy szerényebb életmódjukkal a bolygónknak mekkora szolgálatot tesznek. De kik azok a minimalisták, és hogyan válnak klímahősökké?

Életvitelszerű minimalizmus, avagy az önkéntes egyszerűség
Eredeti értelmezésében a minimalizmus a képzőművészetekben megjelenő, majd egyéb területekre is (pl. zene, irodalom, építészet) átsugárzó stílus, amelyet a hagyományos irányzatok megkérdőjelezése hívott életre az 1960-as évek New Yorkjában. A fogalom ugyanakkor napjainkra új jelentéstartalommal bővült, és a fogyasztói társadalom kritikájaként önként vállalt egyszerűség aposztrofálására is alkalmazzák, amely egyre inkább mozgalommá válik a nyugati világban. A minimalizmus híveinek az az alapvetése, hogy az elégedettség mint életminőség nem áll közvetlen összefüggésben a birtokolt anyagi javak mennyiségével, ezért – szembemenve az általános konzumszemlélettel – a szükséges mértékű birtoklásra és fogyasztásra szorítkoznak. „A minimalizmus a legértékesebb dolgok szándékos előtérbe helyezése és minden egyéb zavaró tényező eltávolítása” – fogalmaz Joshua Becker amerikai író, a mozgalom egyik jól ismert képviselője. E filozófiát teszi magáévá az ezredfordulósok nemzedékének számos tagja az Egyesült Államokban, nemcsak nagy fokú szocializáltságuk és élményközpontúságuk miatt, hanem azért is, mert a jelenlegi rekordméretű tanulmányi hitel és a kiéleződő munkapiaci verseny miatt sokuk amúgy is óvatosabb pénzügyi gyakorlatot kénytelen választani.

Az egyszerű élet fogalma szinte minden világvallás alaptételei között fellelhető, illetve számos történelmi személy ezt az életformát követte – gondoljunk csak az orosz Lev Tolsztoj íróra és a tolsztojánus közösségekre, vagy Mahatma Gandhi filozófiájára és mozgalmára a függetlenedő Indiában; de említhetjük napjaink Ferenc pápáját is, akinek nemcsak védjegye a pozícióját meghazudtoló szerény életmód, de 2018-as enciklikájában a globális környezeti gondokért egyenesen az elszabadult fogyasztási szokásokat teszi felelőssé.

Minimalizmus: hogyan lesz a kevesebb több?
Amint azt a mozgalomra nagy hatást gyakorló amerikai dokumentumfilm és magyar kiadásban is megjelent könyv, a Minimalisták hirdeti, az embereket kell szeretni, a tárgyakat pedig használni, mert fordítva nem működik. A szerzőpáros, Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus, akik maguk is a mesés anyagiakkal kecsegtető nagyvállalati szamárlétrát hagyták hátra egy egyszerűbb, jóllehet tartalmasabb élet reményében, azt a döntő fontosságú kérdést vetik fel, hogy mivel – és kivel – kívánjuk véges időnket tölteni: olyan javak hajszolásával, amelyek ideig-óráig keltik csak a megelégedettség illúzióját, vagy azokkal az emberekkel és élményekkel, amelyek tartós boldogságot eredményeznek.

Természetesen a minimalizmust az élet számos területén lehet gyakorolni: vannak, akik megelégszenek azzal, hogy letisztultságot teremtenek az otthonukban, leszámolva a túlzsúfoltsággal és túlköltekezéssel; vannak, akiket a környezettudatosság hajt, így kerülik a túlfogyasztást és felesleges hulladékképzést, kisebb otthont választanak maguknak, esetleg húsban szegény vagy növényi alapú étrendre váltanak, válaszul az állattartás ijesztően súlyos globális ökolábnyomára. Sokan vannak olyanok is, akiknek az önkéntes egyszerűség önismereti vagy lelki gyakorlatot jelent a minél inkább erőszak nélküli élet megvalósítása érdekében. Bármi is legyen a motiváció, a minimalizmus ígérete az, hogy gyakorlásával több idő és erőforrás marad azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak.

Kevesebb csomag(olás), fenntartható bolygó
A megfelelően gyakorolt minimalizmus jelentősége abban rejlik, hogy járulékos hatásai túlmutatnak az egyénen, és éppen ott tesznek jót a bolygónak, ahol a legégetőbb szükség van erre. A civil társadalom felelősségét jól érzékelteti ugyanis az a tanulmány, amely az Industrial Ecology szaklapjában jelent meg 2015-ben, és amelynek számításai szerint a háztartási fogyasztás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 60 százalékát képezi.  A fast fashion korában könnyű megfeledkezni például arról, hogy egy farmernadrág előállítása 8000 liter vizet igényel, miközben a Föld több táján is jelentkező elsivatagosodás a klímamigráció rémét vetíti előre Afrikától Amerikáig. De gondoljunk most vissza az indiai vasút kampányára: ha az utasok kevesebb csomaggal szállnak fel a vonatra, nemcsak a vagonok lesznek szellősebbek, de a mozdonynak is kevesebb üzemanyagra lesz szüksége a vontatáshoz. Nem nehéz meglátni a párhuzamot: az önkéntes egyszerűség mindannyiunk kezében hatékony eszköz lehet abban, hogy mérsékeljük túlfogyasztásunkat, és fogyasztókként magunk is valódi felelősséget vállaljunk a klímaváltozás jelentette globális kihívásban.

Így lesz a minimalistából klímahős
Vannak játékszabályok, amelyeket érdemes betartani annak érdekében, hogy ne csak mi magunk, de a környezetünk is hasznát lássa egyszerűsítési törekvéseinknek. Az alábbi néhány gondolat támpontul szolgálhat minden olyan kezdő és gyakorló minimalistának, aki egyúttal a bolygóért is tenni kíván:

– Feleslegessé vált vagy kiszortírozott tárgyainknak (ruhák, könyvek, háztartási cikkek, bútorok, dekorációk stb.) a szeméttelep helyett új életet is biztosíthatunk: eladhatjuk, elajándékozhatjuk vagy eladományozhatjuk ezeket (utóbbira számos lehetőséget kínálnak az újrahasználati központok vagy adományhálózatok).

– Ne ódzkodjunk a minőségi használt termékek vásárlásától se, hiszen így nemcsak pénzt takarítunk meg, de mérsékelhetjük a felesleges túltermelést is: járjunk könyvtárba, antikváriumba, tematikus börzékre, vagy nézzünk szét online!

– Vásároljunk lehetőség szerint helyi termékeket, ezzel mérsékelve a tengerentúli szállítás okozta környezeti terheket!

– Kapcsoljuk le, kapcsoljuk ki, jelentkezzünk ki a virtuális térből, és töltsük az időnket a szeretteinkkel a valóságban!

– A fentiek segítségével megtakarított pénzünket használjuk fel okosan, ne forgassuk át egy az egyben olyan kiadásokra (pl. kerozinra a rendszeres tengerentúli nyaralásunkhoz), amelyek semlegesítik a kisebb ökolábnyomért tett erőfeszítéseinket.

Eredményes egyszerűséget!

Írta és fényképezte: Váczi Vincent