National Geographic Magyarország

Az EU-ban 2021-ig betiltják a hagyományos műanyagokat, így remélhetőleg nagy igény lesz az általunk alapított startup technológiájára – mondta Lévay Krisztina, a SCIndikátor idei díjazottja, NatGeo különdíjasa.

Úgy tudom, hogy az Európai Unióban, illetve hazánkban is változni fog a műanyagokra vonatkozó szabályozás.
Afrikában 25 országban tiltották be a hagyományos, egyszer használatos műanyagokat, és az Európai Unió is lépéseket tesz a probléma megoldásáért, részben új rendelkezések életbe léptetésével. Az EU-ban 2021-re be fogják tiltani a hagyományos, egyszer használatos műanyagokat. Ez lehetőséget fog adni a zöld alternatíva, a politejsav (PLA) elterjedéséhez. A lebomlás idejében azonban csak akkor van lényegi különbség a hagyományos műanyagok és a PLA között, ha megfelelő körülményeket biztosítunk az utóbbi számára. Ilyen az optimális pH, hőmérséklet és nedvességtartalom.

Itt jön a képbe az Önök vállalkozása.
Igen; az új megoldásunk biztosítja ezeket a körülményeket. Egy kompakt berendezésbe sűrítjük a technológiánkat, ezáltal a PLA le fog tudni bomlani akár egy hónapon belül is. Ezzel szemben az óceánokban, hulladéklerakó-telepeken uralkodó hagyományos körülmények között a bomlás akár ezer évig is eltarthat, még a PLA esetében is.

Mire bomlik le a bioműanyag az Önök módszere segítségével?
Biomasszára, vízre és szén-dioxidra.

Kérem, meséljen a cégről, amit erre az ötletre alapítottak!
Én jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) doktori hallgatója vagyok. Társaimmal, Antal Gáborral és Madaras-Koncz Erzsébettel 2019 februárjában alakítottuk meg a PLAntoon Technologies Kft.-t. A Hiventures tőkebefektető által kaptunk lehetőséget és pénzt arra, hogy a laboratóriumi eredményeket egy technológiába sűrítsük.

Nemrégiben indult, és kiválóan jól szerepelt a SCIndikátor (ejtsd: szindikátor) versenyen . Mi a megmérettetés lényege?
A SCIndikátor tulajdonképpen egy kommunikációs mentorprogram. Egy egyéni készségfejlesztőként tekintettem rá, emellett egy rendkívül jó kommunikációs csatornának is bizonyult. Lehetőséget adott arra, hogy eljuthasson a fogyasztókhoz, amit képviselünk és szeretnénk eladni. Ezáltal létrejött egy kommunikációs csatorna eladó és vevő között.

A környezetvédők szerint egy ideális társadalom körforgásos gazdaságon alapulna. Tehát a nyersanyagok körforgásban vesznek részt, és csak kevés hulladék keletkezik. Az Önök projektje is beleilleszthető egy ilyen körforgásba?
Igen, mivel a teljes körfolyamat során kevés hulladék és szennyező gáz keletkezik. A gyártóktól független auditáló cég adatai szerint a PLA-ban 72 százalékkal kevesebb beépített szén-dioxid van, mint az olajon alapuló műanyagokban. Azért a mi technológiánknál is keletkezik a bomlásnál CO2-emisszió, csak a bomlás végén képződő komposzt új növények táptalajául szolgál. Ez utóbbiak a fotoszintézis révén a PLA gyártása során kibocsájtott CO2-ból nagy mennyiséget „ártalmatlanítanak”. A PLA létrehozásakor hasonló nagyságrendű szén-dioxid épül be az anyagba, mint amennyi később a komposztálás során felszabadul.

Milyen alapanyagból készül a bioműanyag, amivel aztán Önök foglalkozni fognak? Leggyakrabban keményítő tartalmú kukoricából állítják elő. Tehát növényi, megújuló alapú nyersanyagból. Elkészítésének nagyon-nagyon sok részlépése van. A folyamat elején ki kell vonni a keményítőt a kukoricából. A politejsav többségét Amerikában állítják elő. Európában, ezen belül Magyarországon főként a fröccsöntés zajlik: berendelik a pelletet mint alapanyagot, és utána formázzák, hogy eljuthasson a felhasználóhoz, például műanyag palackok formájában. Nálunk tehát csak a formázás zajlik.

Ugye az alapanyag kukorica. Ha elterjed a bioműanyag, nem fog konkurálni az élelmiszeriparral?
Teljesen jogos kérdés. Főként Amerikában jelenleg is folynak kutatások abban az irányban, hogy a forrásként használt keményítőt szintetikus úton állítsák elő, és ne csak kukoricából nyerjék ki. Ez az irány nem része a mi projektünknek.

Miért tartja fontosnak a tevékenységet, amiről a fentiekben beszélgettünk?
Az óceánjainkban kontinens méretű műanyagszemét-szigetek úsznak. Ha nem dolgozunk ki megfelelő lebontási technológiát a PLA-ra, akkor ez is a hagyományos műanyagok sorsára fog jutni, és ezáltal tovább növeli a globális szemétszigeteknek a méretét. Tanuljunk a múlt hibáiból, és oldjuk meg a hulladékkezelést is, ne csak az előállítását.