Mi lesz az Aral-tóval?

A NASA még 2018 decemberében készített egy time-lapse videót a kiszáradóban lévő Aral-tó ökoszisztémájáról – írja a Space.com. A szezonális esőzések és a hegyekből érkező folyók miatt néhány évtizede még egy hatalmas víztömeg volt a medencében, az 1960-as évek után azonban megváltozott a helyzet. A Szovjetunió ekkor két helyi folyót is elterelt mezőgazdasági okokból, így a Kazahsztán és Üzbegisztán határán lévő, a világ egykori negyedik legnagyobb tava  gyorsan zsugorodni kezdett.

A vízcsökkenést 2005-ben egy gát segítségével sikerült mérsékelni, a műholdas képek alapján a tó északi része elkezdett regenerálódni, délen azonban továbbra sem jelentkezett javulás.

A helyi halászatok nagy része tönkrement, a tó egyre sósabb, a mezőgazdasági területekről pedig nagy mennyiségű szennyeződés folyik a vízbe.

Az Aral-tó katasztrófája a régió klímájára is hatással volt: a telek hidegebbé, a nyarak melegebbé váltak. Nagyjából 50 évvel a szovjet folyószabályzások után a tóból gyakorlatilag semmi sem maradt.

Üzbegisztánban az elmúlt időkben jelentős fatelepítésbe kezdtek, hogy csökkentsék az elsivatagosodás mértékét, emellett pedig egy oktatóközpont létrehozását is tervezik, hogy bemutassák a katasztrófa okait.