Egyre több folyó vizében mutatható ki antibiotikum-származék

2019.05.28.MTI

National Geographic Magyarország

A környezeti toxikológusok tanácskozásán elhangzott, hogy 72 ország folyóiból vett minták kétharmadában egy vagy több általánosan használt antibiotikumot mutattak ki.

A 2019. május végén, Helsinkiben rendezett konferencián ismertették, hogy például a bél- és húgyúti fertőzések kezelésére használt ciprofloxacin mennyisége 51 helyen haladta meg a határértéket. Egy bangladesi mintában pedig egy másik gyakori antibiotikum, a metronidazol fordult elő a határérték háromszázszorosát meghaladó mértékben – közölték a kutatók.
„Ezek az eredmények nagyon aggasztóak, és azt demonstrálják, hogy a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal” – jelentette ki Alistair Boxall, a Yorki Egyetem Környezetvédelmi Fenntarthatósági Intézetének tudósa.

A folyók antibiotikumos szennyezettsége nemcsak a természetre veszélyes, hanem valószínűleg az antimikrobiális rezisztencia problémájához is hozzájárul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumok, és felszólította a kormányokat, a gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját.

Az 1920-as években felfedezett antibiotikumok tízmilliók életét mentették meg, akik tüdőgyulladásban, tuberkulózisban, agyhártyagyulladásban és más, addig halálos baktériumfertőzésben szenvedtek.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. A helsinki konferencián azonban elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek.

Boxall és kutatócsoportja 14 általánosan használt antibiotikumot vizsgált több kontinensen. A határértéket leggyakrabban Ázsiában és Afrikában haladták meg. A folyók legmagasabb antibiotikum-szennyezettségét Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában tapasztalták a kutatók. Európán belül pedig Ausztriában mutatták ki a legnagyobb antibiotikum-koncentrációt. A kutatás szerint a Duna, Európa második legnagyobb folyója, a kontinens legszennyezettebb vize.

Felmerül a kérdés, hogy a felmérés eredménye mennyire jellemző a Duna hazai szakaszán. Verő György, a WWF (Természetvédelmi Világalap) magyarországi szervezete élőfolyók programjának projektvezetője az M1 tévécsatornán elmondta: „a vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának. A Dunában kimutatott mennyiség, például antibiotikumokból, nagyon kicsi, és ausztriai mintavételi helyről származik.”
A szakértő hozzátette, hazánkban főleg az okoz problémát, hogy folyóink ártere az elmúlt kétszáz-háromszáz évben óriási mértékben csökkent, és gyakorlatilag megszűnt a korábbi biológiai sokféleség, miközben jelentősen romlott e területek vízellátása, ami a mezőgazdaságra is komoly hatással van. A szakértő szerint az EU vízkeret irányelve, amely 2027-re jó állapotú folyókat vetít előre, komoly veszélyben van.

#környezetvédelem #víztisztaság