Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Föld

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatai

2019.06.04.NG
National Geographic Magyarország

A hőség és a légszennyezés a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése egyre nagyobb veszélyt jelent.  

Forrás: Getty Images

Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt – olvasható az mta.hu oldalon. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti több területen is az európai mezőgazdaságot.

Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg független, tudományosan megalapozott, szakértői javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket. 
Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok megléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényező, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. A hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet.
A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, ezzel romlanak a kognitív és fizikai képességek.

Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk az üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen kedvezőtlen helyen élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az EASAC megoldási javaslatai

  1. A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
  2. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
  3. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.
  4. Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti ezen intézkedések megvalósulását és a gyors üvegházgáz-csökkentését. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Hozzászólások

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

A Földközi-tengerben már most is rengeteg műanyag hulladék van, két évtizeden belül ugyanakkor megduplázódhat a beáramló szemét mennyisége.

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren.

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket