Így néz ki a globális felmelegedés
Immáron másodszor, a nyári napforduló idején teszik közzé azt a „vonalkódot”, ami a Föld hőmérsékleti viszonyait jelzi, színekkel.
A nagyon látványos ábrázolás ötlete egy angol meteorológus-klímakutatótól ered, Ed Hawkins a Readingi Egyetem szakembere azért találta ki, hogy szembeszökő és könnyen érthető módon ábrázolja a felmelegedés mértékét. A bonyolult grafikonok helyett a színekkel kódolt ábra mindenki számára világossá teszi, hogy merre tartunk.
A sávok 1901-től kezdődően az éves átlaghőmérsékletet veszik alapul, a kék az átlagnál hűvösebb éveket, a piros a melegebbeket jelzi. A két szín közti „váltás” az 1971-2000 közti évek átlagánál áll be, vagyis ezen 30 év átlaghőmérsékleténél hidegebbek a kék, melegebbek a piros sávok.
A felhasznált meteorológiai adatokat a Princeton Egyetem munkatársai országokra (illetve az USA esetében államokra) bontva tették elérhetővé, így hazánkon túl bármely ország vonalkódjára rápillanthatunk. A globális sávokhoz már az 1850-től készült mérések adatait is felhasználták, néhány ország kivételével, ahonnan vannak közvetlen adatok, a Berkeley Earth kormányoktól, ipartól és egyéb befolyással bíró tényezőktől teljesen független adatbázisából számították ki a sávok színeit.
A sávokat először 2018-ban tették közzé, akkor a 2017-ig készült mérések alapján, idén egy évvel megtoldva került ki a friss kép. A világ meteorológusai a napforduló napján, vagyis június 21-én megjelenítik az aktuális ábrát.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
