Vízkrízis alakult ki India egyik legnagyobb városában
Egyre több problémát okoz az indiai hőhullám és aszály.
Alig maradt ivóvize India hatodik legnagyobb városának, a 4,6 millió lakosú Csennainak – számol be a ScienceAlert. Indiát régóta sújtja az aszály, a települések vize így hetek óta egyre apad. Csennaiban a nyilvános helyeken a légkondicionálók már nem üzemelnek, sok munkahelyen hazaküldik a dolgozókat, és kígyózó sorok alakulnak ki a vízszállító teherautóknál.
A szegényebb negyedekben egy-egy családra naponta 30-40 liter víz jut, nagyjából harmincad része annak, ami egy átlagos amerikai családra. A krízis miatt egyre nagyobb a feszültség, több víztartályt is elloptak már.
A városvezetés az állami kormányt hibáztatja, amiért nem készítették fel a térséget egy potenciális extrém szárazságra. További gondot jelent, hogy a döntéshozók egyelőre nem sokat tesznek a probléma orvoslására, csak az esőben reménykednek.
Csennai területén sorra fúrják az újabb és újabb kutakat, noha a felszín alatt lévő víz szűkös. Indiában napjainkban alig hasznosítják újra az elhasznált vizet, részben ez is felelős a kialakult helyzetért.
A szakértők attól tartanak, hogy idővel országszerte hasonló problémák fognak adódni. Egy 2018-as elemzés már felfedte, hogy 2020-ra 21 indiai város, többek közt Delhi felszín alatti vize is elfogyhat. A folyamat több száz millió embert fenyeget.
Tovább korlátozzák a vízhasználatot Amerikában
Az aszály miatt durván lecsökkent a Colorado folyó vízhozama.
20 exobolygónak adhatunk nevet
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) felel az
Visszafordíthatatlanul csökkennek Ázsia édesvízkészletei
Az előrejelzések alapján már századunk közepére éreztetni fogja a hatását az a vízhiány, amely a Tibeti-fennsík készleteinek csökkenéséből adódik.
Mérsékelt felmelegedés is veszélyezteti a sarkvidék erdeit
Még egy kisebb mértékű hőmérséklet- és csapadékváltozás is károsíthatja az Északi-sarkvidék közelében, a sarkkör mentén végighúzódó erdőterületet, veszélyeztetve az általuk fenntartott biológiai sokféleséget és szén-dioxid-megkötésére való képességüket.
Becsapódások indíthatták be a kontinensek kialakulását
Nem véletlen, hogy a legősibb, már kontinentális kéregként azonosított kőzetmaradványok abból a korból erednek, amikor a bolygónkat érő hatalmas becsapódások időszaka zajlott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
