Vízkrízis alakult ki India egyik legnagyobb városában
Egyre több problémát okoz az indiai hőhullám és aszály.
Alig maradt ivóvize India hatodik legnagyobb városának, a 4,6 millió lakosú Csennainak – számol be a ScienceAlert. Indiát régóta sújtja az aszály, a települések vize így hetek óta egyre apad. Csennaiban a nyilvános helyeken a légkondicionálók már nem üzemelnek, sok munkahelyen hazaküldik a dolgozókat, és kígyózó sorok alakulnak ki a vízszállító teherautóknál.
A szegényebb negyedekben egy-egy családra naponta 30-40 liter víz jut, nagyjából harmincad része annak, ami egy átlagos amerikai családra. A krízis miatt egyre nagyobb a feszültség, több víztartályt is elloptak már.
A városvezetés az állami kormányt hibáztatja, amiért nem készítették fel a térséget egy potenciális extrém szárazságra. További gondot jelent, hogy a döntéshozók egyelőre nem sokat tesznek a probléma orvoslására, csak az esőben reménykednek.
Csennai területén sorra fúrják az újabb és újabb kutakat, noha a felszín alatt lévő víz szűkös. Indiában napjainkban alig hasznosítják újra az elhasznált vizet, részben ez is felelős a kialakult helyzetért.
A szakértők attól tartanak, hogy idővel országszerte hasonló problémák fognak adódni. Egy 2018-as elemzés már felfedte, hogy 2020-ra 21 indiai város, többek közt Delhi felszín alatti vize is elfogyhat. A folyamat több száz millió embert fenyeget.
Korallfajokat számláltak a Csendes-óceánban
Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében.
Égi jelenségek 2021. március első felében
A holdfény zavarásától mentes esték, állatövi fény, hajnali bolygók és együttállások várnak ránk a tavasz első két hetében.
Kritikus állapotban vannak az édesvízi halak
Az édesvízi halak nagy mértékű fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 egyetlen év alatt, 2020-ban tette közzé a hírt az MTI.
Létrejött a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület
Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC).
Hőkamerás felvételekkel a vadon élő ormányosok védelméért
Állatkerti elefántokról készített 30 ezer hőkamerás felvétellel segítik a vadon élő ormányosok védelmét - olvasható az MTI híre között.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
