Égi jelenségek 2019. július második felében

16-án este részleges holdfogyatkozást láthatunk

Két éve, 2017. augusztus elején volt hasonló, esti részleges holdfogyatkozás, ám akkor Holdunknak csak a negyede került árnyékba. A mostani jóval látványosabb lesz, égi kísérőnk kétharmadát fedi majd el a Föld árnyéka.
Holdkelte után pár perccel a félárnyék kezd ráhúzódni a Holdra, azonban ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük, a már látható változásra 21 óra körül számíthatunk, ekkor a félárnyék hatására a telihold fényereje már visszafogottabb lesz. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ettől fogva fokozatosan meghódítja égi kísérőnk felszínét a teljes árnyék, amelyben a Hold színe vöröses-barna lesz, lágy kontrasztot képezve a félárnyékban lévő fehéres részével. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését (65 százalékot) 23:30-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így közel 3 órán át tartó jelenségre készülhetünk.
Mivel a Hold a nyári égen továbbra is alacsonyan jár, a fogyatkozáskor szépen tudunk majd tájba foglalt felvételeket készíteni róla, s a fogyatkozás hosszú időtartama alatt kísérletezhetünk is. Ugyan távolról sem lesz olyan sötét, mint egy teljes holdfogyatkozáskor, de a részlegesség maximális kiterjedése körül már láthatóan több csillagot észlelhetünk, mint egy átlag teliholdas estén. A fogyatkozást ugyan városból is könnyen megfigyelhető, de aki a sűrűn lakott településektől távolabbra megy, nem fog csalódni. Számos helyen lesz csillagászati bemutató is, bár a fogyatkozás hétköznapra esik, a nyári szünet és a szabadságok miatt valószínűleg sokan lesznek ezeken a bemutatókon, így előre érdemes megérdeklődni az egyes helyszíneken, mint például a Zselici Csillagparkban, a várható lehetőségeket, és a program kezdetét.

Meteorok a hónap második felében

A rendszeres meteormegfigyelők tudhatják, hogy a legtöbb raj esetében a legjobb meteoros időszak a hajnal előtti órákban van, ez most sem lesz másként. Hajnalban emelkedik a horizont fölé azoknak a rajoknak a radiánsa, vagyis a hullócsillagok látszólagos kiindulási pontja, amelyek a nyár közepén csodálatos éjszakai látványt nyújtanak. Ilyenek az igen lassú mozgású Alfa Capricornidák, a Déli Delta Aquaridák, és bizony a hónap második felében már megjelennek az első Perseidák is. A hónap végén, 29/30. éjszakáján tetőzik az Alfa Capricornidák és a Déli Delta Aquaridák raja, bár mennyiségben egyik sem túl intenzív, főként a Capricornidák esetében a lassúság mellett várhatóan a fényes meteorok, tűzgömbök aránya lesz az, ami örömet jelenthet az észlelőknek. A holdfény a hónap végén már nem lesz zavaróan erős, így ekkor lesz igazán érdemes rászánni az időt a megfigyelésre, fotózásra. Mivel meteorokat az égbolt bármely pontján megpillanthatunk, kövessük figyelmünkkel azt az égrészt, amely a legkevésbé fényszennyezett a megfigyelőhelyünkön!

Holdsarló 30-án hajnalban

Ha a 29/30. hajnali időszakot meteor megfigyeléssel töltöttük, a pirkadati égen felbukkanó 5,8 százalékos holdsarló koronázza majd meg az élményt. A sarló nem túl vékony, ám ahhoz már eléggé sovány, hogy különösen látványos legyen, s mivel apránként egyre későbbre tolódik a pirkadat, így még nem túl világos égen láthatjuk a holdkeltét. A holdkelte ideje a keleti határaink közelében 02:51, Budapesten 03:03, nyugaton pedig 03:14. Ahogy a sarló magasabbra emelkedik a horizont fölé, fokozatosan láthatóvá válik majd rajta a földfény derengése, ami a pirkadati égen rózsás-vöröses árnyalatú lesz.

Pár hét szünet után újra felettünk jár a Nemzetközi Űrállomás

Az ISS láthatósága a nyári időszakban azért remek, mert egyetlen éjszaka alatt akár öt átvonulást is megfigyelhetünk. Ez annak köszönhető, hogy ilyenkor a Nap nem túl mélyen süllyed a horizont alá, így a 400 km magasságban keringő Űrállomást sok átvonulása során éri a fénye. Néhány hetes ciklusokban visz az útja hazánk fölött, ekkor van lehetőségünk a megfigyelésére. A mostani időszak során is lesz esti, hajnali, és az éjszaka közepén zajló átvonulás is, nem egyszer a teljes égboltunkat átszeli a fényes ISS. A pontos átvonulási időket az észlelőhelyünkre vetítve előre ellenőrizhetjük az internetes adatbázisokban vagy az erre készült mobil applikációkban. Egy szabadban töltött nyári estét érdekessé tehet a megfigyelés! Külön izgalmas, hogy 20-án késő délután indul útnak Bajkonurból majd a következő három fős legénység is az Űrállomásra, egy amerikai, egy orosz és egy olasz asztronautával. Ha egy kis szerencsénk van, a 20-án esti első ISS átvonuláskor még megpillanthatjuk a dokkolás előtt hozzá közelítő Szojuz űrhajót is, amely az ISS-nél jóval halványabb, de még észlelhető fénypontként követi az Űrállomást.
Az átvonulások előrejelzésénél érdemes azt is figyelni, hogy a Nap vagy a Hold előtt visz az Űrállomás útja, remek felvételeket készíthetünk róla megfelelően nagy teleobjektív vagy távcső segítségével.