Ilyen volt a 2019-es nyári holdfogyatkozás
A részleges holdfogyatkozás hazánkból is látható volt, égi kísérőnk kétharmadát fedte le a Föld árnyéka, 2019. július 16-ról 17-re virradó éjszaka.
A Hold egy 3476 kilométer átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.
Veszítenek kékségükből a tavak
A klímaváltozás számlájára írható átalakulás zöldes-barnássá színezi majd a tavakat Észak-Amerika és Európa területén.
Nemcsak a vízszint emelkedése jelent gondot a tengerparti városoknál
Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.
A Neptunusz és gyűrűi a Webb-űrteleszkóp szemén át
A nyolcadik bolygó körüli egészen vékonyka gyűrűrendszer távol van a Szaturnusz feltűnő gyűrűitől, épp ezért vizsgálni is sokkal nehezebb.
Még mindig látszik a tongai vulkánkitörés nyoma a légkörben
A 2022 januári tongai vulkánkitörés számtalan rekordot döntött és rengeteg ismerettel bővítette a nagy robbanásos kitörésekkel kapcsolatos tudásunkat.
Egy bolygó, két ciklon
Nagyjából egyszerre ért partot Japánban és Puerto Ricóban is egy tájfun és egy hurrikán.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
