A vártnál gyorsabban melegedhetnek az erdei patakok

A vizesélőhelyek közt még gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségük van az erdőségeket átszelő hideg patakoknak, folyóknak, számos általunk fogyasztott halfaj szaporodó helyei ezek. Általában a léghőmérséklettel párhuzamosan emelkedik a vízé is, ám a kapcsolat bonyolultabb, mint véltük. 2019 júniusában, a Water Resources Research vízügyi szakfolyóiratban megjelent tanulmányban két kanadai kutató igyekezett feltárni a változások várható alakulását.

Egyes vizsgálatok azt sugallták, hogy pusztán a mért hőmérsékleti adatokon nyugvó modellek alábecsülik a felmelegedés hatásait, ezért most a kutatók összetettebb rendszerben vizsgálták meg a folyamatot. Amellett, hogy a kutatásban felhasználták a hőmérsékleti adatokat is, természetesen, bevontak olyan tényezőket, mint pl. a lombkorona árnyékoló hatása, hóolvadás, csapadékmennyiség, a talajtípus, a talajvíz mennyisége, illetve a patak elhelyezkedése a szimulált lejtős terepen. A modellként használt terület egy Vancouver közelében lévő patak és forrásvidéke volt, ahol a vízgyűjtőre kiterjedő vizsgálatokat végeztek el. A terepfelmérés után olyan számítógépes modellt készítettek, amelyben a különböző tényezők mennyiségét be lehetett állítani, és szimulációkat végeztek képzeletbeli erdei patakokra. A szimulációkhoz 12 különböző, Észak-Amerika nyugati partjánál lévő területekre vonatkozó klímamodellt is felhasználtak. A 2100-ig terjedő időszakot napi lebontásban számította ki a modell.

A szimulációk eredménye alapján a patakok vízhőmérséklete sokkal érzékenyebbnek bizonyult a felmelegedés hatásaira, mint azt a pusztán hőmérsékleti adatok alapján készített modellek jósolták. A mostani esetben jelentős befolyása volt olyan tényezőknek, mint a felmelegedés miatt csökkenő téli hótakaró, vagy a lombkorona árnyékoló hatásának (a parti növényzet mennyiségének) csökkenése. Azok a patakok, amelyeket a talajvíz táplál, rövid időtávon jobban megőrizhetik vizük alacsonyabb hőmérsékletét, ám itt is fordulni fog a helyzet, ha a talajvíz is melegebbé válik. Megváltoznak olyan tényezők is, mint a bőséges vízhozam időszakai, ez az egész télen fennmaradó hó mennyiségének csökkenésével, illetve az éves csapadékeloszlás változásával mutatott összefüggést.

Ezek az átalakulások a hideg vizű erdei patakok és folyók élővilágára, ebben pedig az ívni járó halakra lesznek legnagyobb hatással. Ha az élővilág helyzetén valahogyan javítani szeretnénk a jövőben, akkor a patakokat érintő folyamatokat is ismerni kell, a kutatás eredményei ebben nyújtanak támpontokat.