Elérte Amerikát a banánvész

A fuzárium TR4 nevű törzse a növényben a tápanyag- és vízszállító edénynyalábokat eltömíti, s ennek következtében a növények elszáradnak, elpusztulnak.
2019. július 13-án adta hírül a kolumbiai agrárminisztérium, hogy egy La Guajira megyében lévő területen a banánvész fertőzésének tüneteit mutató növényeket találtak. A négy érintett farm ültetvényét karantén alá helyezték a nemzetközi protokollnak megfelelően, és őrszolgálatot is biztosítanak a szállítás megakadályozása végett, s fokozták a határokon is a biológiai biztonsági intézkedéseket.

Az ültetvényekről vett minták teljes elemzése még nem készült el, de a tünetek és az előzetes enzimvizsgálatok arra utalnak, hogy TR4 jelent meg, s így az óvintézkedésekre a végleges eredmények megérkezéséig is szükség van. A végleges DNS-elemzési eredmények, amelyeket egy holland egyetem szakirányú laborjában végeznek, augusztus elejére várhatóak. Amennyiben beigazolódik a tünetek alapján felállított gyanú, az az egész világ banánfogyasztására hatással lehet – számolt be róla a Science folyóirat híroldala.

Latin-Amerika a legnagyobb banánexportőr, Ecudorral az élen, ők a világ banánexportjának közel negyedét termelik, de Kolumbia, Costa Rica és Guatemala is a legnagyobb termelők közt van, Latin-Amerika és a karibi térség összesen az export 57,8 százalékát adják. A banánvész ellehetetlenítheti a helyi farmerek életét, és igen magasra kúszhat a banán ára is miatta.
A banán a legkedveltebb gyümölcsök közé tartozik, a világon kb. 150 millió tonnát termelnek belőle, ám ez legnagyobb részben helyi fogyasztású (az ázsiai banánfajták nem a nálunk ismert desszertbanánt, hanem kisebb és kevésbé édes fajtákat jelentenek, amelyek ott a napi étkezésben igen fontos része).

A 20. század közepén már végigpusztította Latin-Amerikát egy Panama nevű fuzáriumos banánvész járvány, azonban azt követően új nemesítésű ellenálló fajtákkal vissza tudták hozni a megrokkant banángazdaságot. A mostani TR4 gombatörzs azonban a legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termelt fajtákat játszi könnyedséggel pusztítja el, és bár hosszú évek óta dolgoznak rajta a nemesítők, egyelőre nincs újabb desszertbanán fajta, amely ellenállna neki. Egy fajtát génmódosítással sikerült ellenállóvá tenni, azonban az emberek génmódosított növényekkel szembeni ellenállása miatt nem biztos, hogy üzleti sikert hozna e fajta elterjesztése.

A gombát nem lehet permetezéssel elpusztítani a már fertőzött növényekből, s a talajba került spórák évtizedeken át életképesek maradnak. Az érintett területeket ki kell vonni a termelésből, s azt is meg kell akadályozni, hogy a talajból eljusson máshova a spóra (pl. egy esőzést követően lemosódással). Latin-Amerikában különösen nehéz lesz a védekezés, mivel számtalan kis területen gazdálkodó farmer termeli a banánt, s ezek esetében a védekezést bonyolult lesz összehangolni. Az újabb, fertőzéstől mentes földterületek termelésbe vonása is kérdéses, hiszen egyszer elfogynak az alkalmas területek.

A banánvész miatt minden bizonnyal gyökeresen át kell alakulnia a világ banántermelésének.