A madarak nehezen alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz
A madarak különböző stratégiákkal igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, a tempóval azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
A berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) szakemberei és külföldi kollégáik 71 tanulmány adatainak értékelése alapján jutottak erre az eredményre, amelyet a Nature Communication című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban mutattak be.
Bizonyos fajok, mint a kékcinege, a széncinege, a fehérkarmú vércse és a szajkó korábban rakják le tojásaikat és összességében több tojást raknak, hosszú távon azonban az alkalmazkodás tempója nem elegendő a faj megőrzéséhez – mondta Viktoria Radchuk, a Leibniz-IZW kutatója.
„Van egy hézag a tulajdonképpeni és az ideális költési időszak között. Többek között akkor lenne optimális, amikor a természet a legtöbb táplálékot kínálja” – mondta el a szakértő.
A tudósok 17 madárfajt vizsgáltak és bizonyos fajoknál egyáltalán nem működik az alkalmazkodás, például a lumma esetében. „A madarak nem érzik, hogy megváltoztak a körülmények, és hogy szaporodási ciklusuknak alkalmazkodni kellene, ennek aggasztó következményei lehetnek” – hangoztatta Radchuk.
Még nyugtalanítóbb az a tény, hogy az elemzett adatok túlnyomórészt olyan fajokra vonatkoznak, amelyekről ismert, hogy viszonylag könnyen viselik a klímaváltozást. „A ritka és veszélyeztetett fajok alkalmazkodási képességét még elemezni kell. Attól tartunk, hogy ezen fajok túlélésének prognózisai még pesszimistábbak lesznek” – mondta Stephanie Kramer-Schadt, a Leibniz-IZW ökológiai dinamikával foglalkozó részlegének vezetője.
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
