A kovaalgák is megsínylik az óceán savasodását

A magasabb légköri szén-dioxid szint az óceánok vizének savasodását is eredményezi, s ez például a mészvázat építő élőlények vázának gyengülésével jár. Egy most, a Nature Climate Change szakfolyóiratban megjelent kutatás szerint a kovavázat építő algák, a diatómák életét is negatívan befolyásolja. A szén-dioxid mennyisége már most mérhető savasodást idézett elő, s a becslések alapján ez jelentősen nőni fog a közeli jövőben. A kovaalgák a vázuk segítségével nemcsak védik magukat a külső hatásoktól, de fontos szerep jut a mélybe süllyedésük során is a váznak, ezzel ahhoz is hozzájárulnak, hogy mennyi, légkörből feloldott szenet tud „eltüntetni” az óceán. Nehéz viszont megbecsülni a savasodás hatását természetes környezetben, mivel egy éven belül évszakosan is változik a víz kémhatása, s az algák életciklusa is.

Ausztrália Antarktiszi Kutatórészlege tette közzé a Sydney-i Műszaki Egyetem, a Tasmán Egyetem, és a Dél Keresztje Egyetem szakembereinek kutatási eredményét, amely az antarktiszi vizekben élő, az óceánok táplálékláncában 40 százalékos részesedésű kovaalgák kovaváz-építő képességét vizsgálta. A Davis Kutatóállomáson 650 literes akváriumokba telepítettek a közeli óceánból kiszűrt természetes mikrobaközösségeket, és 6 eltérő légköri szén-dioxid szintnek megfelelő, különböző mértékű savasodás eseteit vizsgálták meg. A vizsgálatok rámutattak, hogy már kis mértékű savasodás esetén is nehezebben tudják a vázukat felépíteni, s a váz 60 százalékkal gyengébbé válik. A különböző méretű diatómák eltérően reagáltak a savasságra, minél nagyobb méretű volt az adott diatóma faj, annál nehezebben viselte a változást. Az egysejtűek lassabban is növekedtek, s a fotoszintézisük is mérhető, de fajonként eltérő mértékben csökkent. A váz elvékonyodása nem volt összefüggésben az egysejtűek egyedi növekedési vagy fotoszintetizáló képességének változásaival, egyedül a savasság mértékével volt arányos.

Az elvékonyodó váz miatt sokkal nehezebben süllyednek az óceán mélyére a könnyebbé vált egysejtűek, s így kevesebb szenet tudnak megkötni. Azzal, hogy a kisebb méretű diatómákat kevésbé érinti a változás, az életközösség összetételének módosulása a belőlük táplálkozó állatokra is hat. A jelenlegi savasság szintjén a nagy méretű kovaalgák teszik ki e csoport 40 százalékát, a savasodás növekedésével azonban 3 százalékra zuhant a részarányuk.

Mivel az Antarktisz körüli Déli-óceán vize összeköti a többi óceánét, az itteni változások a fitoplankton közösségben a világóceán egészére visszahatnak.