Bébi teknősök megkövült lábnyomaira bukkantak
A kikelést követően a tenger felé igyekvő bébi teknősök jellegzetes lábnyomokat hagynak a homokban, egy százezer éves dél-afrikai kőzetrétegben ugyanilyeneket találtak.
A fokföldi, part közeli finomszemcsés, lösz-jellegű kőzetrétegben eddig is számtalan állat lábnyomaira bukkantak mintegy 130 helyszínen, most három helyen is azonosítottak tengeri teknősöktől származókat.
Néhány, egymással párhuzamosan haladó nyom az álcserepesteknős frissen kikelt példányainak tengerhez igyekvő nyomaira hasonlít, a harmadik pedig egy kérgesteknős kicsinyétől eredőre. E két faj jelen korunkban a fokföldi helyszínnél melegebb vidékek lakója, s innen kb. 1200 km távolságban van a fészkelő helyük. A felfedezés azt jelzi, hogy százezer éve Fokföld klímája a mainál melegebb lehetett, de feltehető az is, hogy a mai elterjedésnek korlátot szab az emberi jelenlét és vadászat.
A nyomkövületek alapján nem lehet ugyanúgy leírni egy fajt, mint csontmaradványok alapján, azonban ezek is fajra jellemzőek, s bár a most leírtak hasonlítanak az említett modern teknősfajokéra, nem teljesen azonosak velük, így mindkét típusú nyom alapján egy-egy korabeli teknősfajt is megneveztek a kutatók. Egy negyedik, teknősnyomot tartalmazó helyszínről is tudomásuk van a szakembereknek, azonban ott sokkal kisebb és kevésbé jó állapotban fennmaradt nyomkövület van csupán, amely részletes vizsgálatra egyelőre nem alkalmas.
A teknősök nedves homokban hagyott nyomai annak köszönhetően maradhattak ránk, hogy a nyomokba friss, de száraz, finom szemcsés port hordott a szél rövid idővel a teknősök elhaladását követően, azután további rétegek rakódtak rá, a szemcsék összecementálódtak, s az egykori vizes homokréteg megőrizte az eredeti nyomok alakját.
Különösen ritka és szerencsés eset, hogy egy alapvetően igen rövid életű, pár perces rohanás során hagyott nyom ilyen hosszú időn át fennmaradjon. Mindkét helyszínen úgy sikerült rájuk bukkanni, hogy a homokkő tömbök természetes úton leomolva feltárták a korábban elzártan lévő réteget.
Ezek a világon az első tengeri teknőstől származó nyomkövületek, eddig csak édesvíziekét találták meg, jórészt az északi féltekén. A kutatásról a Quaternary Research szakfolyóiratban számoltak be.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
