Ennyit olvadtak 100 év alatt az Alpok gleccserei

Google Earth korában nehéz elképzelni, mennyire forradalmi volt száz éve a légi fotózás nyújtotta élmény, az új technika mennyivel bővítette ki nézőpontunkat. „A légi fotózásnak a jövőben igen jelentős szerep jut majd. Egy új, eddig nem látott világ tárul fel előttünk. Olyan, mintha a Föld új arcot öltene általa, az ember pedig új, tökéletes szemeket kapna.”

A fenti jóslatot is tevő, a légi fotózásban úttörő Walter Mittelholzer svájci fényképész-pilóta 1919-ben egy kis kétfedeles repülőgépen az Alpok feletti útján készített felvételeket a tájról. A pilóta légi fotós céget alapított, kalandos repülőutakat tett, repült az északi sarkvidéken, Afrikában, és ő volt az első, aki átrepült a Kilimandzsáró felett. Korabeli útjain született munkáit népszerű könyvekben mutatta be, képeit azonban nemcsak a fotózás története iránt érdeklődők vették elő. 1919-ben készített felvételeit Dundee-i Egyetem kutatócsoportja 2019-ben megismételte, s ezzel feltárult, hogy mennyire megváltozott a gleccserek szabdalta alpesi táj egy évszázad alatt.

Dr. Kieran Baxter és Dr. Alice Watterson a skót egyetem vizuális laborjának szakemberei az 1919-es felvételeken pontosan bemérték Alpok csúcsainak látható szögét, majd kiszámították, honnan készültek a száz éves fotók. Helikoptert béreltek, s a kiszámolt helyszínekre repültek a Mont Blanc tömbjéhez, és 4700 m magasságból megismételték Mittelholzer felvételeit. Dr. Baxter, aki a helikopterből kilógva újra fotózta a gleccsereket, ezt mondta: „Amint az egykori magasságot elértük és ugyanonnan ráláttunk a helyekre, azonnal kiderült, mennyire szembeszökőek a változások”. A fotó-párok pontos elemzése később következett: „Lélegzetelállító és szívbemarkoló is volt, amit az egykori és a friss képek összevetésével láttunk, különösen amiatt, hogy tudjuk, az elmúlt néhány évtizedben mennyire felgyorsult a gleccserek olvadása.” Baxter, aki maga is aktív légi fotós, e munkáját tudományos kutatásokban, régészeti vizsgálatokban használja tapasztalatát, nem először fotóz korábban már megörökített gleccsereket, hasonló munkát végzett Izlandon is néhány éve.

A skót kutatók most csak három kiragadott példa alapján ismételték meg a felvételeket, de a svájci légi fotós archívumában még rengeteg korabeli fotó várja az elemzéseket. Emellett számtalan, magánkézben lévő egykori alpesi fotó is segíthet a változásokat érzékelhetővé tenni, s a digitális technikák segítségével kiszámítani, mit veszítettünk.

A sors iróniája, hogy Mittelholzer, nemcsak fotósként, hanem a civil repülés népszerűsítőjeként és az azóta megszűnt Swissair elődjénél végzett vezetői munkája révén, közvetve maga is hozzájárult ahhoz, hogy az imádott alpesi tája ilyen jelentős mértékben megváltozzon. Ha a szén-dioxid kibocsátásunk jelenlegi mértékét nem lépjük túl, az alpesi gleccserek fele eltűnik 2050-re, s 90 százalékuk olvad el századunk végére.

Baxter megjegyezte: „Ha nem cselekszünk sürgősen, újabb száz év elteltével már nem lesz mit fotózni az Alpok gleccserein.”