Merre jár a Polarstern?
2019. szeptember 20-án kelt útra a kutatóhajó egyéves küldetésére, amelynek során az északi sarkvidék jegében sodródva végeznek kutatómunkát a fedélzetén dolgozó szakemberek. Az expedícióról időről-időre tudósítunk.
A kutatóhajó október 4-én találta meg otthonát a sarki jégben, az azóta eltelt időszakban a tudományos feladatok előkészítése került előtérbe, de más érdekes események is történtek.
A hajóról az első jegesmedvéket – egy anyamedvét növendék bocsával – már ekkor megpillantották a jégmezőn, majd néhány nappal később a medvék ismét a hajó közelébe jöttek. Az expedíció személyzetének medvevédelmét ellátó szakemberek szerint a két állat kimondottan jó kondícióban van, és valószínűleg ugyanazok az állatok vizsgálták a kutatók környezetét mindkét alkalommal. Mivel a kutatók és a medvék épsége érdekében is az a helyes, ha az állatok nem szoknak az ember közelébe, ezért a medveőrök hang- és fényriasztó segítségével elzavarták a két állatot a hajó közeléből. Ez a követendő módszer egyébként az expedíció biztonsági előírásaiban is szerepel.
Október 9-én elkezdődött a hajótól távolabb elhelyezkedő, de a hajóval egy jégmezőn sodródó kutatótáborok felépítése, ehhez az előzőleg már felmért helyszíneket egyenként fel kellett szerelni. A munkálatok részben motoros szánokkal folytak, illetve a nagyobb eszközöket a hajón szolgáló helikopterek vitték ki a jégmezőre. Mivel már gyakorlati tapasztalat is van a jegesmedvék jelenlétéről, ezért a munkafázisokat folyamatosan kísérik a kutatók védelmét szolgáló medveőrök is. A tudományos kutatótáborokig vezető utakat zászlókkal jelölték meg, ezeken a motoros szánok biztonsággal tudnak közlekedni, mivel elég erős a jég. Külön zászlókkal jelölték az instabilnak mért jégterületeket is a balesetek elkerülése miatt.
A jégmezőben időnként repedések alakulnak ki, és ezek viselkedése kiszámíthatatlan, óráról órára is változhat, hogy szétnyílik a repedés, vagy épp egymásra torlódik a két oldalán lévő jég. A Polarstern és a kutatótáborok a jég stabilabb régióiban vannak, azonban a jégmező más részein vékonyabb a jégréteg, s pont ezek a tulajdonságok teszik tökéletessé a területet a vizsgálatokra. Azonban a hasadékokra folyamatosan figyelni kell, mert okozhatnak meglepetéseket. A jég folyamatos mozgásban van, s ennek hallható zörejeit már Nansen is alaposan leírta, most az expedíció személyesen is meggyőződhetett róla. Különösen a telihold éjszakáján váltak hangossá a jégmozgások, feltehetően az ilyenkor erősebb árapály miatt. Október 18-án a meteorológiai állomást magában foglaló tábor mellett alakult ki egy pár centi szélesre nyílt ideiglenes hasadék.
Október 14-én befejezték annak a mérőhálózatnak a telepítését, amellyel a Polarstern 50 kilométeres körzetében bóják és más, rögzített műszerek segítségével gyűjtenek majd adatokat az egész küldetés során, ezek egy része kimondottan vékony jegű területre került. E műszerek kiszállításában és telepítésében nagy segítséget adtak az orosz szakemberek, akiknek sok évtizedes tapasztalatuk van a sarki jégen végzett hasonló munkáról. Október 19-én az Akademik Fjodorov orosz jégtörővel a személyzet 23 tagja elhagyta a Polarsternt, s helyettük 18 fő érkezett, ezzel véglegessé vált az expedíció első szakaszának létszáma. A Polarstern a következőkben már csak egymagában sodródik tovább a jégmezőben.
Október 21-én kijelölték a jég alá merülő robot-tengeralattjáró (ROV) lebocsátásához alkalmas, 80 centis jégvastagságú helyszínt, s elkezdték kiépíteni a bázist e feladathoz. A járművet egy 1,5-méteres léken keresztül engedik majd le. Már másnap kialakult egy összetorlódott jégből álló hátság a hajó és a ROV-bázis között, s részben maga alá temette a bázishoz vezető kábeleket, ezeket ki kellett szabadítani. Azonban a következő napon újabb izgalmak következtek: a ROV-bázist a hajót is fogva tartó jégmezőről egy kialakuló hasadék leválasztotta, így gyorsan el kellett menekíteni a már kitelepített eszközöket, mielőtt a bázis elsodródhatott volna a hajó közeléből, ehhez a gyors munka miatt ismét a helikopter segítségére volt szükség.
Bár október 24-én minden műszerbázis telepítése befejeződött, ez még nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség áttelepítésekre, amint azt a ROV-bázis kalandja alapján hamar megtapasztalhatta a kutatócsoport.
A hajó egészen október 27-ig dél felé sodródott, azonban ezen a napon megváltozott az iránya és az Északi-sark felé halad a Polarstern!