Égi jelenségek 2019. december első felében

Csodáljuk meg a téli csillagképeket!

December első napjaiban a holdfény még nem lesz túl erős, és nem zavarja majd az esti órák égboltját, így érdemes időt szakítani az olyan klasszikus és közkedvelt téli csillagképek megfigyelésére, mint a Bika, Orion, Ikrek, s kicsit később a Nagy Kutya vagy az Oroszlán. Bár a nyári ég a Tejút szalagjával kétségkívül megkapó látványt nyújt, a téli égen viszont több a fényes csillag, amelyek feltűnően ragyognak, s kisebb településeken is jól láthatóak. Talán pont ezeknek köszönhetően oly sokak kedvence az Orion, nem véletlenül, mivel jellegzetes, jól felismerhető alakján túl a színes csillagai, s a jól ismert Nagy Orion-köd is megfigyelhetőek már közepes fényszennyezés mellett is. A hónap első napjaiban, holdnyugta után teljes szépségükben láthatjuk ezeket a csillagképeket, de a fényesebb csillagokat még a holdfény se halványítja el annyira, hogy ne ismerhetnénk fel őket.

A jellegzetes téli csillagképek fényes csillagokkal teli látványát még egy kis felhő sem zavarja, sőt, kiemeli a csillagok színét.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

Vénusz-Szaturnusz együttállás 11-én

December 11-én alkonyatkor a Vénusz és a Szaturnusz a délnyugati égbolt alján látszik majd.

Forrás: Stellarium

Az alkonyi égbolton figyelhetjük meg a két bolygó közelségét, egymáshoz legközelebb 11-én lesznek, de már 6-ától csökken a közöttük lévő távolság. Eleinte 5 fok, december 11-én már csak 1,8 fok választja el őket, majd ezután egyre távolodni fognak, ám még 15-én is csak 5 fokig. Mivel ilyenkor az időjárás nem szokott túlzottan kegyes lenni a csillagászat iránt érdeklődőkhöz, érdemes kihasználni azt az alkalmat a kettős megfigyelésére, amikor épp tiszta a délnyugati ég. Mivel alacsonyan láthatóak, ehhez jó kilátásra lesz szükség, egy órával napnyugta után 7-8 fokon lesznek, ekkor már jól látható mindkét bolygó.

Telihold 12-én

A holdkelte keleti határunknál 16:02, Budapesten 16:15, nyugaton 16:25-kor lesz, nagyjából 20 perccel napnyugta után, így kissé már sötétedő égen bukkan majd fel a Hold. Tiszte idő esetén, holdkeltekor a keleti ég alján megfigyelhetjük a Vénusz-öve rózsás sávját, és alatta a földárnyék kékes-szürkéjét, amelyben majd maga a Hold megjelenik. Az éjszaka során gyorsan emelkedik, és igen magasan, kb. 65 fokon delel, így az éjszaka közepén szinte árnyékmentes megvilágítást ad majd a tájnak, alkalmat teremtve szép holdfényes tájképek készítéséhez.

Jönnek a Geminidák 13/14-én éjjel

Az év legmegbízhatóbb meteorraját sajnos igen erős, 97 százalékos holdfény mellett figyelhetjük meg, talán annyi a szerencsénk, hogy e raj bővelkedik a fényes meteorokban, így még a telihold közel is láthatunk valamennyit a hullócsillagokból. Ha nem volna holdfény, egy sötét egű helyszínen akár percenként is átvillanna egy-egy jól látható hullócsillag az égen, holdfény mellett azonban, szerencsés esetben, ha más zavaró tényező (pl. erős párásság) nem lesz, akkor óránként 10-20 meteorra számíthatunk. Mindezek ellenére is érdemes időt szánni egy kis hullócsillag-lesre ezen az estén, ha az időjárás lehetővé teszi, már csak azért is, mert egészen kora estétől hajnalig előfordulhatnak e rajból meteorok, sok más, csak hajnal előtt élvezhető rajjal szemben. Fontos még tudni, hogy e meteorok a viszonylag lassúak közé tartoznak, ez további pozitívuma a rajnak, így ugyanis fényképen is szebben mutatnak majd. A raj december 4-től aktív, és 17-ig lehet számítani belőle meteorokra.
A Geminidák szülő égiteste nem üstökös, mint a legtöbb meteorraj esetében, hanem a (3200) Phaethon kisbolygó, amely napközelsége idején üstökösszerűen viselkedik, s talán ennek is köszönhető a jelentős számú fényes rajtag és az évente stabil aktivitás.