Égi jelenségek 2020. január első felében
Az év során ebben az időszakban leszünk legközelebb a Naphoz, láthatunk félárnyékos holdfogyatkozást, tetőzik a Quadrantidák meteorraja és a Vénusz ragyog a délnyugati ég alján.
A Quadrantidák meteorraja 4-én tetőzik
A Quadrantidákat követően a késő tavaszig tartó nagy meteorínség időszaka következik, április végéig nem lesz jelentős meteorrajunk, így tiszta idő esetén érdemes kihasználni most a lehetőséget.
Napközelben a Föld 5-én
Magyar idő szerint, január 5-én reggel 8:48-klor kerülünk a legközelebb a Naphoz, 147,09 millió kilométerre leszünk csillagunktól, ez mintegy 5 millióval van közelebb, mint a július 4-i naptávol. A Nap látszó méretében ez csak kis különbséget jelent, de összehasonlító képet készíthetünk, ehhez szükségünk lesz speciális napszűrő fóliára, amelyet távcső szaküzletben szerezhetünk be. Akár nagyobb teleobjektívet akár távcsövet használunk, érdemes akkor készíteni a felvétel, amikor a Nap már viszonylag magasan jár (már amennyiben télen használhatjuk e fogalmat), tehát semmiképp se napkeltekor vagy napnyugtakor kerítsünk rá sort. A Nap dél körül 20 fok magasan jár, ilyenkor már nem érvényesül a horizont közelségének torzító hatása. Ha majd a nyári Napot is megörökítjük, azonos magasságnál tegyük!
Telihold és félárnyékos holdfogyatkozás 10-én este
A telihold a keleti határunknál 15:38-kor kel, Budapesten 15:50-kor, nyugaton pedig 16:02-kor, ekkor a Nap még jó 25 percig az égen jár, így ahol teljes körpanoráma van, akár együtt is lefotózhatjuk a két égitestet egy teljes égboltot érintő panorámaképen.
A félárnyékos fogyatkozás 18:07-kor kezdődik, ám ebből még nem sokat vehetünk észre, ahhoz, hogy észlelhető legyen a Hold szokásosnál kissé sötétebb volta, legalább 30-40 percet várni kell. A legnagyobb, a Hold 90 százalékát érintő árnyék 20:10-kor következik be, ezután a félárnyék apránként le is csúszik majd a Holdról, a kb. 4 órás fogyatkozás vége 22:19 lesz, de ahogy az elejét se nagyon észlelhetjük, úgy a vége sem lesz szabad szemmel kivehető.
A félárnyékos fogyatkozások a legkevésbé látványosak az összes fogyatkozás közül, azonban a gyakorlott églesők számára feltűnik a Hold sötétebb volta ilyenkor. Míg egy teljes holdfogyatkozáskor vörösre vált égi kísérőnk, a részleges fogyatkozáskor „hiányzik” belőle egy darab, a félárnyékosnál csupán pár árnyalatnyival sötétebb lesz. A mostani esetén ez a Hold déli részét érinti jobban, vagyis a horizonthoz közel eső fele látszik majd sötétebbnek, főként a fogyatkozás közepén. Fotón feltűnőbb a látványa, mint szabad szemmel. Ha fotósorozaton örökítjük meg a Holdat, azonos beállításokkal tegyük, és számítsunk arra, hogy a fogyatkozás közepén a képeken jóval sötétebbnek fog majd látszani a Hold egy átlagos teliholdnál.
Figyeljük meg a Vénuszt!
Az alkonyi, kora esti délnyugati égbolton ragyogó ékkőként fénylik belső bolygószomszédunk, amely immár az egyetlen bolygó az esti égen. Este 18 óra után már teljesen sötét égen láthatjuk, s még ekkor is 10 fok magasságban jár, a hónap elején még 19 órakor lenyugszik, a hónap közepén viszont már 19:30-ig megfigyelhetjük. Nagy fényessége azt is lehetővé teszi, hogy fátyolfelhőkön át fotózzuk, ilyenkor a felhőn szóródó fénye látványosan megnövelheti a látszó méretét, még hangsúlyosabbá téve egy-egy fotón. Alacsony járása miatt ideális ahhoz, hogy akár városi, akár tájképi elemekkel kombinálva foglaljuk látványos kompozícióba. Telihold után pár nappal, 13-án vagy 14-én tiszta idő esetén már az állatövi fény is feltűnhet a nyugati horizont felett, a legkönnyebb ilyenkor megfigyelni: képzeletben kössük össze a Vénuszt a Fiastyúkkal, e vonal rajzolja majd ki az állatövi fény kúpjának közepét. Ehhez persze fényszennyezéstől mentes nyugati égre lesz szükség.
Így hat a klímaváltozás az esőkre és áradásokra
Először sikerült magyarázatot találni arra, hogy miként hat a klímaváltozás a párórás esők, illetve a több napon át tartó csapadékos időszakok eltérő időskálájú eseményeire, illetve az ezekkel járó áradásokra.
Mi okozta a Magyarország feletti éjszakai fényspirált?
Az eseményt tömegek észlelték szerte hazánkban.
Részleges napfogyatkozás lesz március 29-én
Az északnyugati országrészben élők számára jobban látható, a délkeleten élőknek elég kicsike mértékű lesz a fogyatkozás.
Megtalálhatták azt a becsapódást, amelyhez a kontinensek kialakulását kötik
A becsapódás a mai Ausztrália területén hagyott nyomokat, amelyek korát mintegy 3,5 milliárd évesnek becsülik a szakemberek.
Hármas égitestet találhatott a Hubble
A valószínűsített trió a Naprendszer külső régiójában, a Kuiper-övben kering, mintegy 6 milliárd kilométer távolságban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
