Az űrből vizsgálták az olaj- és gáztermelés okozta légszennyezést

Egy amerikai és holland kutatókból álló csoport műholdfelvételek és mérések alapján vizsgálta meg a helyzetet, számolt be az Amerikai Geofizikai Unió híroldala. A Barbara Dix, a kutatás vezetője elmondta: „Jól látható a világűrből ezen iparág gyarapodása, és már olyan kifinomultak a műholdas mérések, hogy ezek alapján tudunk visszajelzést adni az egyes cégeknek, illetve a kibocsátási szabályok betartásáért felelős hatóságoknak, a mért adatokkal. Azt is ellenőrizni tudjuk, hogy betartják-e a szabályokat, és a kibocsátás csökkentését hatékonyan végzik-e el.”

A tüdőirritációt okozó nitrogén-oxidokból például több mint kétszer annyi kerül a légkörbe, mint korábban. A nitrogén-oxidok a légszennyezés jelentős részét teszik ki, és a szintén káros talajközeli ózon kialakulásában is fontos szerepük van, a belső égésű motorok végtermékeinek hatására képződő szmog részeként jól ismerjük. Az azonban nem volt világos, hogy ipari jellegű kibocsátók, mint az olaj- és gáztermelők milyen módon járulnak hozzá a mennyiséghez.

Az olaj- és gázkutaknál számos erős belső égésű motort használnak a pumpák,  kompresszorok, fúróberendezések működtetéséhez. Joost de Gouw, a kutatás egyik szerzője elmondta, hogy ezeknek a motoroknak nem szabályozzák a károsanyag-kibocsátását (szemben a gépjárművekével), és még csak hosszabb időn át tartó méréseket sem végeznek ezzel kapcsolatban. Nem csoda tehát, hogy gyakran alulbecsült, vagy épp túlbecsült az olaj- és gázkutat károsanyag-kibocsátása.

A térképen a nitrogén-dioxid esetében a kék a csökkenést, a vörös a növekedést jelzi, jól felismerhetőek a szénhidrogén-lelőhelyek.

Forrás: AGU

A NASA Aura nevű műholdjának OMI műszere, valamint az Európai Űrügynökség Sentinel nevű légkörfigyelő műholdjának TROPOMI műszere adataihoz fordultak a kutatók, ezeket kiegészítették a NASA Suomi műholdja méréseivel. Az USA területének legnagyobb részét lefedő, 2007-től 2019-ig terjedő időszakra vonatkozó adatokat vizsgálták át, s ebből kiderült, hogy az ország egészén csökkent a nitrogén-dioxid mennyisége a tisztább autóknak és erőműveknek köszönhetően. Különösen nagy volt a javulás Kalifornia, Oregon és Washington államok városaiban, illetve az ország legkeletibb partvidéki régiójában. „Igen sokat tettünk a levegő minőségének javításáért” – mondta Dix.

Azonban számos más helyszínen romlott a minőség, ezek a Texas, Új-Mexikó és Észak-Dakota államokban lévő szénhidrogén-lelőhelyek környéki területek voltak. A kutatók a mérések időrendbe állításával igyekeztek rájönni, hogy vajon a régi kutak üzemeltetése, vagy új kutak fúrása járt-e ezzel a többletszennyezéssel. Kiderült, hogy 2015 előtt az új fúrásokból eredt a nitrogén-dioxid 80 százaléka, majd 2015 után azonos mennyiségben járult a kibocsátáshoz az új fúrás és a régi kutak üzemeltetése.

A kutatók összeállítottak egy nyilvántartást is az olaj- és gázipar kibocsátásáról, ebbe a műholdas méréseken túl olyan adatok is belekerültek, amelyeket maga az ipar tevékenységéből is ismertek már, s egyértelmű összefüggések is mutatkoztak kibocsátók üzemelési folyamataival, trendjeivel.
„Fontos dolog tudományos szempontból, hogy műholdról tudjuk figyelni az ipari kibocsátókat, mivel ahhoz, hogy szabályozni lehessen a működésüket, előbb pontos felmérésekre van szükség.” – tette hozzá Gouw.

A megfelelő műszerekkel felszerelt műholdak előtt ma már egyre kevesebb szennyezés maradhat titokban, s ez talán hozzájárulhat a tisztább, élhetőbb jövőhöz is.