Az egykori óriási Csád-tó maradványai

A Mega-Csád-tó néven emlegetett képződmény Afrika, ma igen száraz vidékén, akkor létezett, amikor a klíma a mainál sokkal nedvesebb volt. Ezek a nedves periódusok kb. 20 ezer évente ismétlődnek, a Föld pályaváltozásai, s ennek következményeként a monszun felerősödése miatt, a legutóbbi ilyen nedves időszak nagyjából 5-6 ezer éve érhetett véget. A Mega-Csád-tó kb. 400 000 négyzetkilométer területet foglalt el, összehasonlításul ez kissé nagyobb, mint a Kaszpi-tenger – a mai Csád-tó viszont 1500 négyzetkilométernyi területű csupán. Az egykori partok nyomai azonban ma is a sivatagban rejtőznek, számolt be az Earth Observatory.

A NASA Landsat-8 műholdjának felvétele, és az egykori Endeavour űrsiklón működtetett radaros térképészeti felmérésének (Shuttle Radar Topography Mission, SRTM) adataiból állt össze az az ábra, amely az egykori Mega-Csád-tó és a mai Csád-tó partvonalait mutatja be.

A radarral végzett felmérés a felszín magassági eltéréseit rendszerezte, az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek sötétebb színnel jelennek meg a tóról készült térképszerű ábrán. A kirajzolódó egykori, hatalmas állóvíz partjának egy kis részletét is érdemes alaposabban megnézni: az északkeleti partvidéken kialakult számos turzás válik jól felismerhetővé, a turzások közti ívelt partszakaszokkal. A Mega-Csád-tó idején az uralkodó szélirány a régióban északkeleti volt, s ennek köszönhetően alakultak ki a turzások is, délnyugat felé növekedve.