Égi jelenségek 2020. március első felében

Együttállásokkal, a csillagászati tél utolsó teliholdjával, és az állatövi fénnyel találkozhatunk március első két hetében.

Hold – Jászol-halmaz együttállás március 6-án
Az együttállás idején a Hold 90 százalékos megvilágítású lesz, így csak teljesen tiszta időben lehet majd bármit látni belőle. Égi kísérőnk igen közel jár majd a halmazhoz, gyakorlatilag az éjszaka során átvonul rajta, hozzá legközelebb éjfél felé lesz. A nagy fényessége miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legnagyobb közelség idejét érdemes kiválasztani a megfigyeléshez, ugyanis a Hold szóródó fénye mellett nem sokat láthatunk a halmaz csillagaiból. Ideálisabb a kora esti, kissé nagyobb távolságú szakasz idején figyelni, 19-20 óra körül.
Vénusz-Uránusz együttállás 8-án
Az esténként a nyugati égen ragyogó Vénuszhoz március 8-án becsatlakozik az Uránusz, amelyet viszont távcső segítsége nélkül nem tudunk megpillantani. Fotózni persze anélkül is lehet az együttállást, hogy látnánk a halvány türkizkék bolygót, amely ezen az estén a fényes Vénusz bal oldalán, tőle jó 2 fokra lesz majd. Megfelelő nagyításban (ha már elő kellett venni a távcsövet) a Vénusz fázisa is érdekes látványt nyújt, 59 százalékos megvilágítású, vagyis picit hasonló ahhoz, amit a Hold esetén látnánk nappal első vagy utolsó negyed idején. A Vénusz fázisairól érdemes tudni, hogy összefügg a bolygó látszó méretével is. A legnagyobb méretűnek az egészen vékonyka Vénusz-sarlót láthatjuk (erre idén majd májusban kerül sor), jelenleg még picike a bolygó látványa, a májusinak alig a harmada. A Vénusz fázisainak változásait elsőként még Galilei írta le 1610-ben.
Telihold 9-én
A márciusi telihold 9-én éjjel következik be, a Hold még napnyugta előtt 22 perccel felkel, így nem ez a holdkelte lesz a legjobb a megfigyeléshez, látvány szempontjából másnap, 10-én este érdemesebb a már sötét égen felbukkanó Holdat szemlélni. Ha nem a holdkelte látványára kíváncsi valaki, akkor viszont a legnagyobb fázishoz a 9-én kora esti órákat kell választania. Amennyiben rendkívül tiszta, pára- és felhőmentes alkony lesz 9-én, lehetőség nyílik arra, hogy egyszerre fotózzuk a kelő Hold és a lenyugvó Nap látványát, ezt teljes körpanorámás észlelőhelyről tehetjük meg, és a fotót is érdemes panorámaként elkészíteni.
Március 9-én a holdkelte ideje keleten 17:07, Budapesten 17:20, nyugaton pedig 17:30 lesz. 10-én este a holdkelte keleti határainknál 18:32, Budapesten 18:43, nyugati végeinken 18:54.
A hónap közepén még láthatjuk az állatövi fényt és a téli csillagképeket
Fényszennyezéstől távoli helyszínt keressük a jelenség megfigyeléséhez, és olyan napot válasszunk, amikor a kora esti égbolton a Hold nincs jelen. Erre 11-ét követően van lehetőségünk, mivel minden nap kicsit később kel már a Hold, a kora esti időszakban marad lehetőség a nyugati égen húzódó halvány fénykúp megpillantásához. A jelenséget napnyugta után másfél órával már láthatjuk felderengeni, de a legszebb arcát 2 órával napnyugtát követően mutatja. Az állatövi fény megfigyelése mellett még a téli csillagképek kora tavaszi látványa is széppé teszi az estéket, nyugaton a Bika és a Fiastyúk eltéveszthetetlen látványú, az állatövi fény kúpja a Fiastyúkra mutat. A magasan járó Orion uralja a déli-délnyugati égbolt látványát, keleten az Oroszlán kúszik egyre magasabbra az esti órákban. Az Orion alatt igen fényesen világít a Nagy Kutya ragyogó csillaga, a Szíriusz, amelynek vibráló fényében szabad szemmel is jól láthatjuk a légkörünk okozta szcintilláció miatti hirtelen színváltozásokat.