Egy tanulmány szerint a jómódúak felelősek a klímaváltozásért
Elsősorban a gazdagokat teszi felelőssé a globális éghajlati krízisért a Leedsi Egyetem kutatói által végzett vizsgálat.
A Nature Energy című folyóiratban publikált, 86 országra kiterjedő vizsgálat eredménye szerint a leggazdagabb emberek egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban. A szakadék a közlekedésben mutatkozik legjobban: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autóba üljenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is. Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefüggésben. A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt. A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában.
„Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag jómódú emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani” – mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: „a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kell jobban megadóztatni a repülést, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni. Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek.”
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. „Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve” – figyelmeztetnek a kutatók.