Környezetrombolás, vadállat-kereskedelem és az emberi egészség kapcsolata

Ahogy más országokban, úgy hazánkban is egyre inkább eltűnnek a természetes élőhelyek, a vadon élő állatokat és növényeket kiszorítjuk lakóhelyükről. Az erdőkben évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a túlzott mértékű fakitermelés és a tarvágások, de a nem fenntartható mezőgazdaság is súlyos terheket ró az ökoszisztémák működésére – olvasható a WWF közleményében.

Elegendő helyet kell hagynunk a természetnek, ha ezt nem tesszük, mi sem lehetünk egészségesek, és egyre többször fogunk találkozni potenciális kórokozókkal – még ha hazai szinten nem is az ázsiaihoz hasonló mértékben. Ha óvjuk saját magunkat és tiszteljük egymást annyira, hogy betartjuk a társadalmi távolságtartásra vonatkozó jelenlegi ajánlásokat, akkor tisztelnünk kell a természetet is azáltal, hogy nem nyúlunk bele a működésébe, megóvására pedig továbbra is kiemelt figyelmet szentelünk. Ezt akkor is figyelembe kell venni, amikor újratervezzük a gazdaságot: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak, hiszen a háborítatlan természet képezi létünk és egészségünk alapját.

„Semmilyen körülmények között nem elfogadható, hogy a természetvédelmi forrásokat gazdaságélénkítésre és olyan szektorok helyreállítására fordítsuk, amelyek pusztítják a környezetet, tovább csökkentik a biológiai sokféleséget vagy még jobban felgyorsítják az éghajlatváltozás ütemét” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az új típusú koronavírus ún. zoonózis, amely állatról emberre kerülve fertőz tovább. A jelenlegi járvány kiindulópontja a tudósok álláspontja szerint az ázsiai denevérfajokban jelenlévő koronavírus az élő vadállatokat és vadon élő állatok húsát árusító, zsúfolt piacokon került át a denevérekről először tobzoskákra, majd az azokat árusító, illetve elfogyasztó emberekre. A WWF új kutatása szerint a Délkelet-Ázsiában és Hongkongban megkérdezett lakosok több mint 90 százaléka támogatja az ilyen jellegű, illegális és szabályozatlan vadpiacok kormány általi bezárását.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint 200 különböző zoonózist ismerünk a veszettségtől az AIDS-en át az influenzáig. A kutatók arra számítanak, hogy az elkövetkező években megjelenő új fertőzések is zoonózisok lesznek, és ezek jelentik majd a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. A humán betegségek 75  százaléka már ma is állati eredetű kórokozókra vezethető vissza, és az újonnan megjelenő betegségek 60 százaléka vadállatokról kerül át az emberre. „Ideje együtt kezelni a vadon élő állatok kereskedelmét, a környezet rombolását és az emberi egészséget érintő kockázatokat” – mondta Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.

Bár hazánkban az ilyen jellegű megfertőződés kevésbé valószínű a viszonylag fejlett közegészségügyi normák és előírások miatt, az bárhol megtörténhet, hogy az emberek jelentős károkat szenvednek el – akár vírusok, baktériumok következtében – azáltal, hogy erőszakosan beleavatkoznak a természet és az ökoszisztémák működésébe. A fajokat kizsákmányoljuk, élőhelyüket elpusztítjuk, de az éghajlatváltozás sem kíméli őket. Pedig mi sem lehetünk egészségesek, ha a minket körülvevő ökoszisztéma beteg.