Égi jelenségek 2020. április második felében

Hold-Jupiter-Szaturnusz együttállás 15-én

A 48 százalékos Hold kerül ezúttal a két hajnali bolygó mellé, szép háromszöget alkotnak majd. Hajnali fél 5-kor nagyjából 10-15 fokos magasságban kereshetjük őket a délkeleti ég alján, és bár ekkor már erősen pirkad, a két bolygó még jól látható. A jelenség megfigyeléséhez jó keleti kilátás szükséges, így a magasabb emeleten, vagy dombtetőn lakók előnyt élvezhetnek.

Hold-Mars együttállás 16-án

16-án hajnalban már a Mars közelében láthatjuk a fogyó Holdat

Forrás: Stellarium

A harmadik hajnali bolygót is meglátogatja a Hold, ezúttal 38 százalékos megvilágításban. A jelenséget az előző napihoz hasonló időben, fél 5 körül érdemes keresni, ezúttal azonban kissé alacsonyabban, csupán 7-10 fokos magasságban láthatjuk az égitesteket.

Esti holdsarló 24-én és 25-én

2,4 százalékos holdsarló, hasonlót láthatunk 24-én alkonyatkor is.

Forrás: Lázár Endre

Sajnos a Hold járása most a reggeli sarlók észlelésének egyáltalán nem kedvez, az esti órákban viszont annál könnyebben figyelhetjük meg majd égi kísérőnket. Április 24-én alkonyatkor 2,5 százalékos, vagyis igen vékony, de már jól látható sarlónk lesz, a megfigyelését a napnyugta után kb. 40 perccel érdemes megejteni. A keleti országrészben ez a kedvező időpont 20:10 körül, Budapesten 20:25 körül, nyugati határainknál pedig 20:35 körül érkezik el. Ekkor a sarló kb. 7 fokos magasságban lesz az északnyugati horizont felett, így azért nem árt a jó nyugati kilátás.

Másnap, 25-én a sarló az egyre hamarabb lenyugvó Bika csillagai közt látszik majd, és már 6,3 százalékát világítja be a napfény, így jóval könnyebb lesz észrevenni is. Az előző estinél jóval sötétebb égen, a navigációs szürkület végén láthatjuk 21 óra felé, kb. 10 fokos magasságban. Mivel a Hold már elég későn nyugszik, így bőven lesz időnk csodálni a sarlót is.

Jönnek az Áprilisi Lyridák!

Az év első jelentős meteorrajába tartozó hullócsillagokat április 14-től kezdődően láthatunk, a raj maximumát 22-re virradó hajnalon várják a szakemberek. Mivel ekkor nem lesz zavaró holdfény az égen, ezért aki olyan szerencsés, hogy vidéken, sötét égboltú helyen él, ezúttal a hajnal előtti időszakban, óránként kb. 8-10 meteort láthat e rajból. A radiáns, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja a Lant (Lyra) csillagkép közelében van, és bár már az esti órákban felkel, azonban több meteorral találkozhatunk, ha magasabban jár, ezért a hajnal előtti órák kedvezőbbek. 2 óra felé már látványosan íveli át a Tejút szalagja is a keleti égbotot, s ennek a legmagasabb pontja felől várhatóak a hullócsillagok, pontosan keleti irányból. Ha a lakhelyünk lehetővé teszi, érdemes a Tejút déli sávját fotózni, a látványos régió különösen szép egy-egy belehulló meteorral! A maximum körüli 3 éjszaka az, amikor a legtöbb meteort láthatjuk, így az időjárás függvényében válasszuk ki a legkedvezőbbet a megfigyelésre.
A Lyridák közepesen gyors meteorok, nem ritkák köztük a fényes tűzgömbök sem, a meteorraj szülő égitestje a 465 éves periódusú C/1861 G1 (Thatcher) üstökös.
Sajnos a városlakók ez esetben kedvezőtlenebb helyzetben vannak, hisz a fényszennyezés miatt csak kevés meteort figyelhetnek meg.

Búcsú az Oriontól és a Bikától, hajnalonta már ragyog a Tejút

A Tejút déli részét még a közepesen fényszennyezett környezetben is megpillanthatjuk.

Forrás: Tomka Mihály

A holdmentes éjszakákon a vidéken élők megcsodálhatják az egyre magasabbra hágó Tejút sávját, hajnalban fél 4, négy óra körül még viszonylag sötét égen tűnik fel galaxisunk szalagja. Egy falusi kert végéből, ahol az utcai lámpák fénye nem zavar már szépen látszik.
Akinek az alkonyi égre van jobb kilátása, az az egyre hamarabb pihenni térő Orion és a Bika csillagaitól vehet búcsút néhány hónapra. A jellegzetes téli csillagképeket a hónap végéig még megpillanthatjuk, ám napról napra egyre világosabb égi háttérrel, így a halvány csillagok apránként majd belevesznek az alkonypírba.

A hónap végén lesz legfényesebb a Vénusz

 

A Vénusz fázisai: április végére a középső sor középső képén látható fázishoz ér belső szomszédunk.

Forrás: Wikipedia

A belső bolygószomszédunk, miközben távcsővel megfigyelve látható, hogy egyre vékonyabb, mindinkább sarlóra hasonlító fázist ölt, egyre fényesedik. A nagy fényessége miatt nem nehéz a nappali égbolton sem megtalálni, erre leginkább a délutáni órákban van esély, természetesen, derült időben. Érdemes megnézni a Naptól való látszólagos égi távolságát valamilyen planetáriumszoftverben vagy mobilalkalmazásban, s ezt a távolságot kézzel kimérve az égen rövid keresés után észrevehetjük az apró fénypontocskát.  Igazán szép fotót is csak nappali égen lehet róla készíteni (távcsővel, vagy nagyobb teleobjektívvel jól megörökíthető az alakja), mivel este, sötét égi háttér előtt elképesztő ragyogása miatt nagyon nehéz megörökíteni.

Már egy kisebb távcsővel is látható a bolygó alakja, a hónap végére 25 százalékos megvilágítású lesz, és eközben egyre nő a látszó átmérője is, mivel közeledünk egymáshoz. Május végére lesz egészen vékonyka sarló majd belőle, addig folyamatosan nő a mérete a távolságunk csökkenésével.