Ilyen hatású az aszály Chilében
A dél-amerikai ország éghajlata mediterrán, az ilyen klímájú területeken világszerte egyre fokozottabb az aszály.
2010-től kezdve Chile középső vidékén 20-45 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint a sokévi átlag, Santiago környékén, ahol kb. 7 millióan élnek, a helyzet ennél is szomorúbb: az elmúlt néhány év során csak az átlagos csapadék 10-20 százaléka hullott le. Az ország modern kori meteorológiai adatai a 20. század elejéig nyúlnak vissza, s ebben az időszakban nem volt hasonló léptékű szárazság itt, számolt be az Earth Observatory. A régmúlt éghajlatával foglalkozó paleoklimatológusok szerint, a fák évgyűrűinek vizsgálata alapján a mostanihoz hasonló mega-aszály legutóbb nagyjából ezer évvel ezelőtt volt, magyarázta René D. Garreaud, a Chilei Egyetem geofizikus-légkörkutató szakembere.
A csapadékhiányt leginkább a mezőgazdálkodók érezték meg eddig, olyannyira, hogy 2019 augusztusában mezőgazdasági szükséghelyzetet hirdetett ki az ország mezőgazdasági minisztériuma. Több tízezer haszonállat elpusztult a farmokon, s hasonló sors fenyeget további tízezreket. Sok vidéki településen már most is lajtoskocsikkal látják el ivóvízzel a lakosságot, a vezetékes vízrendszer és a víztározók tartalékai az utolsókat rúgják.
A felvételeken az El Yeso nevű víztározót láthatjuk. 2016 márciusában még 219 millió köbméter víz volt benne, 2020 márciusára azonban csupán a teljes kapacitása 40 százalékára, 99 millió köbméterre zuhant a vízmennyisége. Mindkét felvételt a Landsat-8 műhold készítette.
A víztározóba jutó víz legnagyobb része a télen a hegyekben lehulló hóból származik, ez a tavaszi és nyári hónapok alatt fokozatosan olvad el, és csorog a tározóba. Azonban az elmúlt években nem volt télen havazás a hegyekben, a tározót tápláló, attól keletre álló hegycsúcsok nem öltöttek fehér ruhát.
A dél-amerikai ország mega-aszályait tanulmányozó kutatás alapján a mostanihoz hasonló helyzetért 25 százalékban felelős a globális felmelegedés, a többi része a Csendes-óceán térségének a légkörzésben, csapadék-eloszlásban, óceáni vízhőmérsékletben bekövetkező évtizedes nagyságrendű ingadozások számlájára írandó.
Az előrejelzések szerint Chile 2040-re a világ vízhiányban leginkább érintett országainak élvonalába tartozik majd, ehhez mind a csapadékhiány, mind a felmelegedés hozzájárul. A chilei főváros vízellátásában várhatóan bekövetkező gondokra már sok évvel ezelőtt is figyelmeztettek a szakemberek.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
