1970-ben volt az első Föld napja megmozdulás

Az első Föld napja elemi erejű tiltakozás volt, szinte minden sajtóorgánum tudósított róla. Egy reggeli műsor egy egész hetet szentelt az „új világ, vagy nincs világ” témájának. A műsorvezető, Hugh Downs így nyitotta meg a hetet: „Jól élünk, de annyi hulladék árán, hogy Földanyánk pusztulásnak indult. Tengereink haldokolnak, a levegőnk csupa méreg.” „Tudunk-e, akarunk-e szakítani eddigi életmódunkkal? Itt lenne az ideje – fogalmazott Downs. – Vagy tovább szaporodunk, mindenből mind többet igénylünk, míg meg nem fulladunk, vagy el nem visz az éhínség vagy egy járvány? Talán a jövő században vagy pár évtizeden belül? 1970-ben 3,7 milliárdan éltek a Földön, 200 millió gépkocsi járta az utakat, napi 45 millió hordó kőolajat égettünk el. Harmincmillió tonna sertés- és 13 millió tonna baromfihúst termeltünk, 65 millió tonna élőlényt fogtunk ki a tengerekből.
Ma közel nyolcmilliárdan vagyunk, a gépjárművek száma másfél milliárd. A kőolajfogyasztás jó kétszeresére, az energiafogyasztás közel négyszeresére nőtt. Az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás csaknem megduplázódott, a baromfihús-fogyasztás kis híján megnégyszereződött.
A halászzsákmány úgy felével nőtt, pedig a túlhalászás miatt egyre nehezebb a dolgunk. Downs szavaival: „mind többet igénylünk”.
És a legtöbb mutató szerint egyre jobban élünk. Az emberiség születéskor várható élettartama az 1970-es 59 évről 72-re nőtt és több mint kétszer annyian lakjuk a Földet.

Úgy néz ki tehát, hogy civilizációnk van veszélyben. Hisz milyen lehet az élet egy olyan városban, ahol nyáron folyamatosan 40 Celsius-fok a hőmérséklet vagy hogyan látjuk el magunkat élelemmel, ha ha fenntarthatatlan lesz a mezőgazdaság, a nagy szárazság miatt vízhiánnyal küzdünk?

Az alábbi videóban (8. perc után) ezeket e kérdéseket veti föl Kun Ádám ELTE és az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológus-ökológusa.