Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Föld

Számolni kell a kritikus aszályos időszakokkal a jövőben!

2020.04.28.NG
National Geographic Magyarország

Napjainkban a világ a koronavírus járvány ellen küzd, ám a hetek óta tartó szárazság is egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra.

A Rajna kiszáradt partja, háttérben a kölni székesegyház 2020. április 27-én. Az ez évi április az egyik legaszályosabb hónapnak bizonyult az időjárásról készített feljegyzések kezdete óta.
Forrás: MTI/AP/Martin Meissner

Európát, köztük hazánkat is kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. A WWF Magyarország összeállítása szerint ezért fontos, hogy ahol csak lehetséges, a víz visszatartásával a jövőben minél többet tároljunk, hogy megelőzhetőek legyenek a mezőgazdasági károk.

2020-ban a tavasz időjárása Magyarországon – a tavalyihoz hasonlóan – száraz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a talajok felső 20 centiméteres rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25 százalékát tartalmazza. Pedig az elvetett napraforgónak, kukoricának csapadékra lenne szüksége, hogy ki tudjon kelni. Megviseli a szárazság az ősszel elvetett kalászosokat, káposztarepcét is. Amennyiben nem érkezik számottevő eső és a levegő is száraz marad, az a termést veszélyezteti.
A szárazság elleni védekezést egyáltalán nem segíti, hogy vízgazdálkodásunk a vizek gyors elvezetésére rendezkedett be. Folyóink ma töltések között, szűk hullámterekben folynak, és a víztöbbletet gyorsan elhagyja az országot. Árvízvédekezési szempontból ez valóban előnyös, de az értékes víz akkor is távozik az országból, amikor nincs árvízhelyzet.

Hazánkban 40 ezer kilométernyi belvízcsatorna szolgálja a földeken megjelenő vizek elvezetését (akkora mint az Egyenlítő hossza: 40 075 km). Sajnos azonban hazánk vízmérlege negatív: több víz távozik az országból (117 km³), mint amennyi érkezik hozzánk (112 km³). Ez olyan, mintha a Balatont évente két és félszer leeresztenénk és a vizet csak úgy elengednénk. A gyors bel- és árvízelvezetéssel gyakorlatilag kiszárítjuk az országot és hátrányba hozzuk a mezőgazdaságot. Ez azért is különösen nagy probléma, mert a bölcs vízgazdálkodás és a megfelelő területhasználat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Vízvisszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérnünk és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremtenünk. Ezek új és erős eszközök lennének számunkra, melyek segíthetnek, hogy hazánk a válsághelyzetekre rugalmas és fenntartható választ tudjon adni.

Az öntözés önmagában nem megoldás
Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd Ft bevételkiesést okoz a gazdáknak. Azt gondolhatnánk, hogy a mostanihoz hasonló átmeneti aszály kezelésére megfelelő az öntözés. A Kormány jelenleg is dolgozik az öntözéses gazdálkodás ösztönzésén, az elkövetkező 10 évben 170 milliárd forintot terveznek elkölteni öntözésfejlesztésre. Ez azonban az aszálykárok mérséklésére csak nagyon kis mértékben használható. Becslések szerint a hazai agrárterületek 4-6 százaléka alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, a teljes öntözésfejlesztési program sem céloz meg ennél nagyobb területet. A gyakoribb aszályok folyóinkon vízhiányt okozhatnak, így az öntözővíz-ellátás is kérdéses lehet. A kiszáradó tájakon, természeti területeken pedig egyáltalán nem segít néhány mezőgazdasági tábla öntözése.

Ahol a legnagyobb a szükség, ott a legközelebb a segítség
Magyarországon jók az adottságok ahhoz, hogy felkészüljünk a csapadékhiány kihívásaira. A 2020. áprilisi aszálytérkép azt mutatja, hogy a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön találhatók. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket ma gondosan elvezetik. Pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan mélyártéri terület található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre sem a károk forrásaként kell tekinteni, hanem mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra.

Az elmúlt évszázadokban a víz elvezetésére koncentráltunk, ma már azonban a szélsőséges víztöbbletet és vízhiányt is kezelnünk kell. Az évszázadok alatt kialakult, vízelvezetésre és árvízvédelemre alapozott vízgazdálkodásunk fókuszába a vizek visszatartását és okszerű használatát kell állítani. A probléma azonban nem kizárólag vízügyi természetű. A víz számára helyet kell biztosítani a tájban. Több teret kell adni a folyóknak, a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni. A klímaválsággal szemben a tájhasználat átalakítása egy nagyon hatékony eszköz. Csak a természetet gazdagítva gyarapodhatunk mi, emberek. Ezek a 21. század legfontosabb, nemzetstratégiai jelentőségű befektetései.

Hozzászólások

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket