Égi jelenségek 2020. május első felében

Telihold május 7-én

Igen gyorsan elszáguldottak az áprilisi holdmentes éjszakák, szerencsére gyakran volt derült az ég, így a csillagok szerelmesei élvezhették a látványt. Azonban a májusi telihold is szépségekkel jár, ha ez más is, mint a sötét éjjeleken megszoktunk. Az egyre kevésbé hűvös, és egyre rövidebb éjszakákon fülemüleszó kíséri a csillagok, a Hold járását. Aki szerencsés és vidéken lakik, ezúttal is élvezheti a legszebb énekű madár trillázó dalát, miközben a kelő teliholdat csodálja, vagy épp fotózza május 7-én este. A holdkelte ideje keleti határunknál pár perccel napnyugta után, 19:59-kor, Budapesten 20:11-kor, nyugati végeinken pedig 20:20-kor lesz.

A teliholdas időszak mindig jó lehetőség arra is, hogy a szép tájjal csillagíves felvételeket készítsünk, a holdfény derítése kiemeli a kívánt tájelemeket, akár egy szép fát, akár virágot, akár nyíló repceföldet komponálunk a fotónk előteréül. A járvány miatt lecsökkent légi forgalom is kedvez a csillagíves képek készítésének, mivel így alig-alig zavarja a látványt repülőgép villogó sávja.

Hold-Szaturnusz-Jupiter együttállás május 12-én és 13-án

A hármas együttállást az egyre korábbi pirkadat miatt csak azok láthatják, akik vagy le se fekszenek este, vagy igen korán ébrednek hajnalban. Két hajnalon is megfigyelhetjük az együttállást. 12-én 2 órakor már 7-8 fok magasságban áll a három égitest, jobb oldalon a 75 százalékos megvilágítású Hold, tőle 5,5 fokra, középütt a Jupiter, majd 4,5 fokra a Szaturnusz. 13-án a Hold már csak 65 százalékos megvilágítású lesz, és átkerül a két bolygótól balra, a távolságuk 4,5 fok lesz.

Megfordul a Vénusz járása

Az elmúlt hónapokban megszokhattuk, hogy az alkonyi-esti égbolton ragyogó ékkőként fénylik a Vénusz, azonban belső bolygószomszédunk május 4-én eléri legnagyobb kitérését, ekkor lesz látszólagosan a legtávolabb a naptól, s ekkor nyugszik legkésőbb (23:30 körül). A hónap közepén már egy órával hamarabb nyugszik, és azt se feledjük, hogy eközben a nap is egyre tovább világítja be az eget. Egyre vékonyabb sarló is lesz a Vénusz, ezt pedig már akár egy teleobjektívvel is meg tudjuk örökíteni. Ha tiszta az ég, a Vénuszt nagyon könnyű a nappali égbolton is észrevenni, a sarló alakját ilyenkor tudjuk megfelelően lefotózni, mivel esti sötétben már túl fényes, túl erős kontrasztú a bolygó.

Májusi meteorjaink az Éta Aquaridák

A Halley üstökösből származó porszemcsék az Éta Aquaridák gyors hullócsillagaiként jelenhetnek meg előttünk május elején, így sajnos igen erős holdfényben, és ráadásul a legtöbb ember által nem kedvelt hajnali időszakban figyelhetjük csak meg őket. A meteorraj radiánsa, vagyis az az égi pont, ahonnan a hullócsillagok kiindulni látszanak, csak 2:30 körül kel fel, és így pirkadatig alig egy jó óra marad a meteorozásra. A csillagászati sötétség (ami a holdfény miatt eleve csak erős túlzással nevezhető sötétségnek) 3:15 körül véget ér, innentől fogva viszont az enyhén pirosas árnyalatot öltő horizont, a felette még mélykék éggel kiváló hátteret biztosít a fényesebb meteoroknak. Mivel a radiáns végig igen alacsonyan lesz, így arra számíthatunk, hogy az e rajból hulló meteorok hosszú égi utat járnak be. Ez a meteorraj, bár az északi féltekén is megfigyelhető, igazán szép előadást a déli féltekén élők számára jelent csak.