Dorottya, Dóra, Pál2025. február 06., csütörtök
Föld

Mit ad nekünk és a természetnek egy halastó?

2020.05.06.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Palásti Péter ökológus elmondása szerint a halastavaknak is vannak hasznos ökoszisztéma szolgáltatásai.

A szegedi halastórendszer
Forrás: Palásti Péter

Úgy tudom, ökológusként végzett Szegeden, és most a tógazdaságokkal foglalkozik.

Igen, mesterdiplomámat a Szegedi Tudományegyetemen szereztem. 2016 vége óta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Kutatói Utánpótlást Elősegítő Programjának (KUEP) keretében a NAIK Halászati Kutatóintézetében dolgozom, ahol hazai tógazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásainak kutatásával, illetve többszempontú elemzésével foglalkozom. Kutatásunk célja, hogy az általunk összegyűjtött információkkal a jövőben hatékonyabb támogatási rendszerek, illetve tájhasználati stratégiák kialakítását tegyük lehetővé halastórendszereink, illetve az ott működő halgazdaságok számára.  

Palásti Péter
 Ma egyre többet halljuk az ökoszisztéma szolgáltatások kifejezést. Mit is takar ez a két szó? 
Az ökoszisztéma szolgáltatások fogalma alatt elsősorban a természet azon elemeit és folyamatait értjük, amiket mi, emberek, valamilyen célból felhasználunk. Ezeknek a szolgáltatásoknak rengeteg különböző formája létezik: ide tartozik egy fáról leszedett friss gyümölcs, a belélegzett levegő vagy akár egy szép táj által kínált esztétikai élmény is.A témával foglalkozó kutatók intenzív munkájának és nemzetközi összefogásának köszönhetően az elmúlt két évtizedben bolygónk szinte valamennyi természetes élőhelytípusa (pl. esőerdők, óceánok stb.) felmérésre került, maga a fogalom pedig az Európai Unió tanácsára több ország -köztük Magyarország – törvényalkotásának részévé vált, mint a tájhasználati stratégiák tervezésének egyik kötelező eleme. Hazánkban az ökoszisztémák térbeli elterjedésének bemutatásáról elsősorban a Nemzeti Ökoszisztéma Szolgáltatás Térképezés és Értékelés Projekt, rövidítve NÖSZTÉP gondoskodik.Fontos kiemelni, hogy az elmúlt években a természetes élőhelyek mellett bővültek a szántóföldekhez, legelőkhöz vagy ültetett erdőkhöz hasonló, ember által létesített és/vagy fenntartott területekre irányuló kutatási tevékenységek is, annak kiderítése érdekében, hogy vajon a mesterséges élőhelyek is képesek-e ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítani. Ilyen irányú vizsgálatokra ugyan már számos példát találhatunk a szakirodalomban, viszont ennek ellenére még ma is léteznek olyan élőhelyek, melyek kutatása valamilyen oknál fogva elmaradt a többitől. Ez tóbbira sajnos a tógazdaságok kitűnő példát nyújtanak: Magyarországon is számos olyan, nagy kiterjedésű halastórendszerrel találkozhatunk, melyeket tekintélyes gazdasági értékeik, illetve az Európai Unió által is elismert természetvédelmi – különösen madártani – jelentőségük ellenére sem vetettek alá hasonló szempontú vizsgálatoknak.
Tavaszi halászat a szegedi Fehér-tavon
Forrás: Palásti Péter

Milyen ökoszisztéma szolgáltatások biztosítására képesek a hazai halastórendszereink?

A halastavak alapvetően mesterségesen kialakított területek, melyeket elsősorban halgazdálkodási tevékenységek érdekében tartanak fenn. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ezek az élőhelyek csupán haltermelésre lennének alkalmasak. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a tavak fenntartható, a természet és környezetvédelmi igényeket is figyelembe vevő kezelése olyan, a természeteshez közeli, vízhez kötődő élőhelyek és életközösségek megtelepedését is lehetővé teszi, melyek nem csupán jelentős természetvédelmi értékeik vannak, de ki is egészíthetik a halastavak szolgáltatásait.

A NAIK Halászati Kutatóintézetében immár több mint három éve zajló kutatásaink során több olyan hazai halastórendszerrel foglalkoztunk, melyek szolgáltatások széles skáláját voltak képesek biztosítani a természetes és a mesterséges folyamatok összehangolásával. Ide tartozik többek között a biharugrai, a szegedi vagy az akasztói halastórendszer is.
Ez utóbbi gazdag, olykor akár több száz fajra tehető madárállománya a töltéseken kiépített kilátókkal és lesekkel kiegészítve remek alapot ad például túrák, különböző természetvédelemmel kapcsolatos rendezvények, fotózások, vagy egyéb rekreációs célú tevékenységek számára.

Érdemes kiemelni a Szegedi Fehér-tavon évente megszervezett Fehér-tavi darvadozást, ahol egyszerre akár darvak (Grus grus) ezreit láthatjuk vonulni a felkelő nap fényében. Az eddig felsorolt úgynevezett kulturális szolgáltatások sorát kiegészíthetjük még a horgászati lehetőségekkel, a környezeti nevelés, illetve a tudományos kutatások támogatásával, valamint azzal az inspirációs forrással, amit a tavak számos film, szépirodalmi mű, illetve kép megalkotásához nyújthatnak. Az akasztói halastórendszer területén, az országban egyedülálló módon, szél segítségével hajtott kitesurf használatára is van lehetőség, amivel legközelebb csupán a Balatonon találkozhatunk. Ezen szolgáltatások fenntartása és fejlesztése a halgazdaságok érdeke is, hiszen a haltermelés mellett igen jelentős alternatív bevételi forrást jelenthetnek.

Az általunk vizsgált halastavi szolgáltatásoknak az utóbbiak mellett még két csoportját lehet megkülönböztetni. Az úgynevezett ellátó szolgáltatások között találjuk először is magát a haltermelést. Érdemes tudni, hogy hazánk tógazdaságaiban élő halak táplálékforrása, átlagosan 40 százalékban, természetes eredetű (pl. planktonikus szervezetek, algák, rovarok stb.). A haltermelés mellett ide tartozik még minden olyan szolgáltatás, ami élelmiszert vagy nyersanyagot nyújt számunkra. Utóbbiak gyakori képviselője a nádtermelés, de akár a töltésekről begyűjtött széna vagy tűzifának való faanyag is ide sorolható.

Az utolsó és egyben talán legfontosabb csoportot az ún. szabályozó szolgáltatások alkotják. Ide olyan természetes folyamatok tartoznak, amelyek támogatják az élőhelyek fenntartását és ezzel szinte valamennyi más szolgáltatás megőrzését. A halastavak esetében itt elsősorban a tavak természetes vízminőség-szabályozó képességét érdemes kiemelni, ami nem csupán a költséghatékony halgazdálkodás egyik alapfeltétele – tekintettel arra, hogy hiányában a tavak elfolyóvizét drága, mesterséges eljárások segítségével kellene tisztítani -, de az eutrofizációs jelenségek kialakulásának fő gátja is egyben. A vízminőség szabályozása mellett a halastórendszerek természetesen még számos más folyamatban, például a mikroklíma szabályozásban vagy a CO2 elnyelésben is részt vehetnek, jelentőségük ellenére azonban a halastavak szabályozó szolgáltatásai talán a legkevésbé ismertek az emberek számára. Ennek legvalószínűbb oka, hogy ezek a szolgáltatások kevésbé kézzel foghatóak a többihez képest, jelenlétük felismerése pedig már magasabb szintű tudományos ismereteket igényel.

Miért van szükség a halastavak szolgáltatásainak felmérésére?

Főleg két okból:
Az első, viszonylag általánosnak tekinthető indok, hogy a jövőbeli tájhasználati stratégiák és támogatási rendszerek megfelelő kialakításához szükség van a rendelkezésre álló készletek, a felhasználás mértékének, a felmerülő igények és a potenciális fejlesztési lehetőségek feltárására. Utóbbi kicsit hasonlít a bevásárláshoz. Bevásárlás előtt először megnézzük, hogy mi van otthon, majd a felmerülő igények, illetve a jövőbeli elképzeléseink alapján összeállítunk egy bevásárló listát, amivel gyorsabban és költséghatékonyabban tudjuk majd elintézni a vásárlást, anélkül, hogy bármi fontosat is elfelejtenénk.

A másik, jóval speciálisabb indok maga a globális felmelegedés. Ez a jelenség szinte valamennyi általunk ismert élőhelytípust negatívan érinti, viszont a vizes élőhelyek és azok közösségei különösen érzékenyek rá.  Ennek tényét sajnos hazánk természetes vizes élőhelyei is jól példázzák, kiterjedésük ugyanis az elmúlt évtizedekben – a globális felmelegedés és a 19. századi folyószabályozások együttes hatására – jelentősen csökkent. A negatív hatások a halastavakat is érintik, viszont azok vízháztartása a mesterséges kezeléseknek köszönhetően sokkal stabilabb a természetes élőhelyekéhez képest. Ebből kiindulva előfordulhat, hogy mesterséges halastavaink a jövőben az állóvízi élőhelyekhez kötődő fajok – különös tekintettel a madarak – egy részének egyfajta menedékhelyeivé válhatnak, abban az esetben, ha természetes élőhelyük zsugorodása a jelenlegi ütemben folytatódik tovább. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a halastavak hosszú távon is fenntartható használatára, amit viszont csak megfelelő tájhasználati stratégiák birtokában lehet majd végrehajtani.
Itt kapcsolódik össze a halastavak felmérésének két indoka.

A Biharugrai-halastavak rendszere madártávlatból.
Forrás: Palásti Péter

Milyen nehézségek szoktak felmerülni a halastavak felmérése során?

A halastórendszerek felmérését korlátozó egyik kiemelkedő probléma, hogy a többi mesterséges élőhelyhez – például szántókhoz, telepített erdőkhöz – képest jóval összetettebb élőhelyek. Az időszakos állóvizek mellett csatornák, töltések, nádasok, faállományok, mezők és még számos élőhelytípus megtalálható a területükön, ami a halastórendszerek egészének felméréséhez szükséges időt és energiát jelentősen megnöveli.

A másik, valamivel általánosabbnak tekinthető elméleti probléma annak kérdése, hogy vajon egy mesterségesen fenntartott élőhely ökoszisztéma szolgáltatásai milyen mértékben tekinthetőek az emberi hozzájárulások eredményeinek. Nehéz pontosan megállapítani, hogy hol a határ a természet és az ember hozzájárulásai között, elkülönítésük azonban a támogatási rendszerek kialakításának egyik fontos részét képezné, hiszen előfordul, hogy egy-egy halgazdaság saját bevételeinek kárára tart fenn természetvédelmi értékkel bíró szolgáltatásokat. A témával kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy az ember által fenntartott természetközeli élőhelyek – köztük a tógazdaságok – szolgáltatásait is ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezhetjük-e, hiszen azt eredetileg természetes élőhelyek mintájára hozták létre, vagy egy külön fogalommal kell-e azokat illetnünk, például környezeti szolgáltatások, pozitív termelési externáliák stb.
Utóbbi problémával érdemes lenne alaposabb egyeztetéseket folytatni a téma szakértői között, leginkább konferenciák vagy egyéb vitafórumok formájában.

Mit tehetünk a halastavak és azok ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzése érdekében?

Először is érdemes lenne folytatni és kiterjeszteni a halastavak ilyen irányú kutatásait mind elméleti, mind pedig gyakorlati síkon, hogy megoldjuk a fennálló problémákat és hogy további eredményekkel egészítsük ki a még információhiányos területeket.

Természetesen fontos lenne foglalkozni a tavak szolgáltatásainak népszerűsítésével, illetve azok fokozottabb használatának lehetőségeivel. A tavakért a legtöbbet azonban mégis mi, közemberek tehetjük azzal, hogy több hazai halterméket vásárolunk, illetve, hogy személyesen is ellátogatunk ezekre a természetvédelmi és gazdasági szempontból is értékes területekre.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint, bajomi.eu

Hozzászólások

Rejtőzködő fekete lyukakat kerestek

Rejtőzködő fekete lyukakat kerestek

Olyan fekete lyukak után kutattak, amelyeket sűrű por- és gázfelhő rejt, így nem látható a beléjük zuhanó anyag által kibocsátott fény.

1,2 millió éves jégréteget értek el az antarktikai fúrókampány során

1,2 millió éves jégréteget értek el az antarktikai fúrókampány során

A déli sarkvidéki jég évmilliók alatt halmozódott fel és őrzi a régi klímánk nyomát, valamint környezetünk számos tulajdonságát.

Ezért olyan veszélyes a városi tűzvészek füstje

Ezért olyan veszélyes a városi tűzvészek füstje

Los Angelesben a környék száraz növényzetéről a városra átterjedt példátlan tűzvész pusztított, és egy ilyen tűz nemcsak azokat károsítja meg, akiknek odavész a háza.

Ne örüljünk a mostani melegnek!

Ne örüljünk a mostani melegnek!

Lehet, hogy most pénzt spórolunk a fűtésen, nyáron viszont több hűtésre lesz szükségünk.

Égi jelenségek 2025. február első felében

Égi jelenségek 2025. február első felében

Számos szép együttállást nézhetünk meg, telihold is lesz, de a hónap közepén már az állatövi fény megpillantására is esélyünk lehet.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket