Erős földrengés volt Svédországban

Svédország nem tartozik a földrengésveszélyes helyek közé, a félsziget alapját ősmasszívum képezi, vagyis olyan kőzetek, amelyek bolygónk egészen korai időszaka óta állandó kontinentális kéregként voltak jelen.  Az egész skandináv régió valaha tapasztalt legerősebb földrengése is csupán 5,3-as erősségű volt (1759-ben Dániában volt). A mostani rengést először 4,9-es erősségűnek mérték, azonban később korrigálták, és csak 4,1-es erősséget ad rá a Svéd Nemzeti Szeizmológiai Hálózat.

A most tapasztalt kirunai rengés azonban nem „hagyományos”, tektonikai eredetű volt. Észak-Európa egyik legnagyobb tájsebe a kirunai vasércbánya, amelynek eredete hosszú évszázadokra nyúlik vissza, hisz már az itt élő lapp őslakosok is tudták, hogy a hegyeken vas terem, akkor még a felszínen elérhetőek voltak az ércek. A vasérc itt ráadásul elsőrangú minőségű, az érc 60 százalékos vastartalmú az 1,8 milliárd éve zajlott vulkanizmushoz köthető ércképződés miatt. Jelentős, szervezett bányászatra a 19. század végétől kerülhetett sor, amikor kiépült a vasút, gyakorlatilag a település is akkortól létezik.

Egy ideig külszíni fejtésként működött a bánya, azonban hamarosan a hegy gyomrába is le kellett ásni, ehhez eleinte a felső kőzetréteget hordták el (1965-ben már a felszín fölé magasodó hegy egyik oldala teljesen eltűnt), ennek nyoma a terület térképén, műholdfelvételein is jól látható. Ám s egyre mélyebben érték csak el az értékes ércet, amely a világ egyik legnagyobb felszín alatti magnetit-apatit készletét jelenti, eddig 950 millió tonna ércet bányásztak ki innen. 2014-től a bányászat miatt magát a bánya körül kiépült kisvárost (kb. 20 ezer lakos) is elkezdték apránként távolabbra telepíteni, mivel a bányászat miatt egyre jobban süllyed, 2022-re a nagy részével, főleg a városközponttal végeznek, az áttelepítést 2040-re fejezik majd be. A meglévő vasérc mennyisége még kb. 5 évtizedig biztosítja a bánya működését és így a bányászvároska létét is.

Jelenleg 1365 méteres mélységig hatol a bánya, és május 18-án hajnalban, helyi idő szerint kicsivel 3 óra után a mélyben bekövetkezett rengés. A föld alatti munkák során a kőzetekben repedések keletkezhetnek, amelyek jelentős feszültség-felhalmozódással, vagy a meglévő feszültségek átalakulásával is járnak. A mostani rengésnél a bánya egy régi, már nem használt járata beomlott, s ennek következtében pattant ki a rengés. A bányában 13 fő dolgozott a rengés ideje alatt, de senki se sérült meg, a város lakói azonban alaposan megérezték a földmozgást. Kisebb rengések voltak már Kirunában a bányászat következtében, de ekkora erősségűre eddig még nem került sor egyetlen svéd bánya területén sem. A járatok ellenőrzése folyamatban van, a bányában csak azok tartózkodnak, akik ezt, illetve az elektromos- és szivattyúrendszer működését biztosítják. A munkát csak akkor fogják folytatni, ha mindent biztonságosnak találnak.

A földrengések kimondottan gyakoriak a szénhidrogén-lelőhelyek környezetében, ahol sok esetben vizet kell pumpálni a mélybe ahhoz, hogy a kőolajat vagy a gázt a nyomás növelésével felszínre hozzák, a „száraz” bányászat során elsődlegesen a kőzetrepedések és a beomlások jelentenek alapot a rengésekhez. A tájátalakítások közül azok a földrengést kiváltó helyzetek, amelyekben nagy tömegáthelyezést végzünk, így pl. a gátépítés, víztározók építése. Az emberi tevékenység azzal járul hozzá a földrengésekhez, hogy megváltoztatja a mélyben a feszültségi viszonyokat.