Instabillá vált egy alaszkai hegyoldal – ez cunami-veszélyt jelent
Az Alaszka déli részén lévő Barry-gleccsert övező hegyoldal az elmúlt évek alatt rendkívül instabillá vált, és félő, hogy hamarosan a lábánál fekvő fjordba csúszik.
A hegyoldalról készült felvételeket elemzett egy amerikai, kanadai és német kutatókból álló csoport, a felvételek 2009-2015 közötti időszakban a szóban forgó hegyoldal jelentős elmozdulását mutatták. A kutatócsoport, amelynek tagjai a klímaváltozás, a földcsuszamlások és a cunamik szakértői, közösen megfogalmaztak egy figyelemfelkeltő ismertetést a közeli jövőben várható vészhelyzetről, melyet az Alaszka szövetségi állam természeti erőforrásokért felelős hivatala tett közzé.
Számtalan példát láthattunk az elmúlt években a sarkvidéken, akár Grönlandon, akár Alaszkában, nagy valószínűséggel egyedül a klímaváltozáshoz köthető eredetű hegyomlások, csuszamlások, s ezek hatására kialakult cunamik eseteire. A felmelegedés miatt sok helyen a korábban fagyott talaj megolvad, a jég által összetartott sziklák és talaj elveszítik a kohéziót, és akár spontán módon, akár egy földrengés hatására beindul a csuszamlás. 2017. nyarán egy ilyen omlás keltette cunami Grönlandon halálos áldozatokat is követelt, amikor egy inuit falut mosott el.
A Barry-gleccser az elmúlt időszakban a felmelegedés miatt jelentősen visszahúzódott, s a korábban az általa alátámasztott hegyoldal megroggyant. A kutatók a probléma felfedezésekor jóval korábbi (1910 és 1957) felvételeket is kerítettek a helyszínről, s ezekből kiderült, hogy már 1957-ben észrevehető jelei voltak a lejtő elmozdulásának. 2009 és 2015 között ez a mozgás felgyorsult, ami arra utal, hogy a hegyoldal egyre instabilabbá vált. Ez egybeesik a gleccser visszahúzódásával, ekkor a lejtő a mérések alapján 185 métert csúszott lefelé, egyelőre még lassan.
A jelenlegi radaros mérések alapján továbbra is mozog az egész lejtő, most azonban lassan. Ez viszont nem jelenti azt, hogy megállt, és nincs veszély, bármikor beindulhat a teljes lejtőomlás, ennek a pontos idejét megjósolni nem lehet, viszont lehet kiépíteni a helyszínre mérőhálózatot, ami figyelmeztetést adhat.
Ha a hegyoldal megindul, akkor nemcsak a közvetlen alatta lévő két fjordban, hanem a nagyobb Prince William Sound öblében is jelentős cunami várható. (A Prince William Sound és a cunami neve egybeforrt fogalmak, az 1964-es óriási földrengést követően ugyanis innen indult ki az a cunami, amely aztán a Csendes-óceán jelentős területén okozott károkat, Alaszka fjordjai közt előfordult 27 és 67 méter magasra kifutó cunamihullám is.) Számos olyan fjord ismert Alaszkában, ahol a gleccserek visszahúzódását instabillá vált lejtők csuszamlásai kísérték, egy 400 éve visszahúzódott esetén az elmúlt 250 évben összesen 5 lejtőomlás következett be az alátámasztás nélkül maradt meredek hegyoldalakon. A jelenség tehát kimondottan jellemző a tájra, és a felmelegedéssel sokkal gyakoribbá is válik majd.
A térség gazdag természeti kincsekben, kedvelt kiránduló-és horgász-hely, ahol egyidejűleg, főként nyáron, sok száz ember tartózkodik a partok közelében. Ha egy lejtőomlás miatt cunami következne be, itt nagyon sok halálos áldozattal lehetne számolni.
Alaszka állam komolyan veszi a veszélyhelyzetet, bár nincs könnyű dolga a járvány miatt, igyekszik mielőbb összehangolni az intézmények munkáját, és elősegíteni a helyszíni megfigyelő hálózat (pl. GPS érzékelő a lejtő mozgásra, szeizmográf, amely a kisebb sziklaomlásokat is észleli és figyelmeztet) mielőbbi kiépítését. Az alaszkai cunamiriasztó hálózatot viszont az óceán felől érkező hullámokra tervezték, ebben is szükség lenne arra, főként a hasonló helyzetek gyakoribbá válása miatt, hogy a különböző öblökből induló cunamik esetén is riasszon a rendszer.