A troposzféra ózonszintjéről végeztek vizsgálatokat
A sztratoszférában lévő ózont ma már jól ismerjük, az ultraibolya sugaraktól védő hatása és az ózonlyuk miatt, azonban kevesebbet tudunk a felszínhez közeli, a troposzférában lévő ózonról.
A sztratoszféra 15-35 km magasságban elhelyezkedő ózonja létfontosságú a földi élet szempontjából, mivel a DNS-t károsító UV sugárzás jelentős részét, s ezen belül is a veszélyes hullámhossztartományt kiszűri. A felszínközeli ózon viszont káros, és üvegházgázként is viselkedik. A troposzféra ózontartalmáért a sztratoszférából eredő mennyiség és a felszíni kibocsátás közti kölcsönhatások felelősek.
Egy, a Cambridge-i Egyetem szakemberei által készített, és a Geophysical Research Letters szakfolyóiratban nemrégiben közzé tett kutatás a troposzféra ózontartalmának változásait vizsgálta 1979-től 2010-ig, a munkájukról az EOS földtudományi hírportál számolt be. A kutatók a Met Office (a brit meteorológiai szolgálat) légköri modelljét, a mért meteorológiai adatokat, tengerfelszíni hőmérsékleteket, valamint a kibocsátásról rendelkezésre álló adatokat használták fel a vizsgálatukban. Számszerűsítették azokat a kémiai és fizikai hatásokat, amelyek a troposzféra ózontartalmát befolyásolják, mind a sztratoszféra, CFC gázok hatására bekövetkező, ózonszintjének csökkenését, mind pedig az ember által a felszíni tevékenység során kibocsátott, ózon kialakulásához vezető anyagok mennyiségét beleszámítva.
A sztratoszféra ózontartalma főként az alsóbb rétegekben csökkent jelentősen, s ez az a réteg, ahonnan a troposzférába képes lekeveredni e gázból. A számításokból világossá vált, hogy az emberi kibocsátás ezen időszak alatt megnőtt a felszínen, s ez a plusz szennyező anyag ellensúlyozta azt a fogyást, ami az ózonlyuk miatt következett be, mivel a sztratoszférából eredő, és alacsonyabb légrétegekbe lekeveredő ózon mennyisége visszaesett.
Ennek köszönhetően a troposzféra ózonszintje nem is nőtt, azonban a CFC gázok betiltásának hatására gyógyuló magaslégköri ózonpajzs miatt 1994-2006 között már átalakult a helyzet, s emelkedni kezdett a troposzféra ózonszintje.
A kutatók szerint érdemes alaposabban vizsgálni a sztratoszféra és a troposzféra közti ózonáramlást, amely az ózonpajzsunk gyógyulásának hatására fokozódik, s amelyet a klímaváltozás is felerősít, különösen a közepes szélességeken és a tavaszi hónapokban.
A troposzférában található ózon a fotokémiai szmog jelentős alkotóeleme, az emberi egészségre kifejtett negatív hatása (légúti és más gyulladáskeltő hatások) miatt nemkívánatos összetevő a felszín közelében. A felszínközeli ózon a fosszilis energiahordozók égetése (pl. közlekedés, ipar) révén a légkörbe kerülő nitrogén-oxidokból, szén-monoxidból, illékony szerves vegyületekből (VOC) a napsugárzás segítségével alakul ki. A mérési eredmények szerint a hőhullámokkal a felszínközeli ózon mennyisége is növekszik, így a jövőben, hacsak a hozzá szükséges alapanyagok kibocsátásával nem hagyunk fel, tovább nő majd a mennyisége is.
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Egy ősi becsapódás kibillentette a Ganymedest
A Naprendszerben létező legnagyobb hold a Jupiter körül keringő Ganymedes, amelyet 4 milliárd éve ért súlyos kozmikus baleset.
Telihold és részleges holdfogyatkozás lesz
A fogyatkozás 18-án hajnalban zajlik majd, azonban érdemes így is megnézni, mivel a következő hazánkban 2025 szeptemberében lesz csak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
