Égi jelenségek 2020. június második felében

Jönnek az év legrövidebb éjszakái, itt a nyári napforduló, akár éjszakai világító felhőkre is számíthatunk, holdmentes estéken a Tejutat csodálhatjuk meg, majd a holdsarlót is megfigyelhetjük. Hazánk egy részén pedig azt is láthatjuk, hogy a Hold elfedi a Vénuszt, egy másik részén pedig rendkívül kis fázisú napfogyatkozás várható.

A Hold elfedi a Vénuszt 19-én

Sajnos földrajzilag nem a legjobb helyen vagyunk a fedéshez, a bolygó egésze csupán hazánk északnyugati csücskében, a Fertőszentmiklós-Mosonmagyaróvár vonaltól északnyugatra lévő, egészen kis régióban kerül a Hold mögé. A bolygó egy részét elfedi a Hold, de a Zalakaros-Sárospatak vonal közti régióban, és ettől délre-délkeletre nem láthatunk fedést, csak igen szoros együttállást. A jelenség ráadásul a délelőtti égen lesz, vagyis extra nehéz dolga lesz annak, aki szeretné megfigyelni, megörökíteni. A Hold mindössze 4 százalékos megvilágítású sarló lesz, ezt pedig a nappali égen nehezebb megtalálni, mint a Vénuszt, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Naptól való távolság 22 fok lesz, amit igen könnyedén ki tudunk mérni kézzel is az égen, hisz ez pont egy nagyarasznyi, előre nyújtott karral.

A jelenség megfigyeléséhez kristálytiszta égboltra lesz szükség, és némi türelemre is. Ha tiszta az ég, távolról sem akkora kihívás megtalálni a Vénuszt, ha pedig nem tiszta, akkor próbálkozni sem érdemes vele. Mivel a Naptól 22 fokra lesznek, ezért párás, poros levegő esetében a fény szóródása rendkívül zavaró lehet, de száraz, tiszta levegő esetén, amit az élénk kék égboltszín jellemez, meg fogjuk találni. A keskeny északnyugati sávban alig 21 percig tart a fedés, a Hold sarlójának megvilágított déli pereménél tűnik el a szintén sarló alakú Vénusz, majd a nem megvilágított részen bukkan elő (egész közel az eltűnése helyéhez. Ez olyan dolog, amit csak nagyobb teleobjektívvel, vagy távcsővel tudunk igazán jól megfigyelni.
Az ország északi-középső sávjában, ahol részleges lesz a fedés, ott a Vénusz sarlójának csak egy kis részét takarja el a Hold, ez az, amit tényleg csak távcsővel figyelhetünk meg! A fedés vonalától délkeletre élők se szomorkodjanak azonban, hiszen még ott is iszonyú közel lesz a két sarló egymáshoz, és megfelelő nagyítással még e helyszíneken is jó felvételek készülhetnek az extra közeli együttállásról. (Szegedről nézve kb. akkora hézag lesz a Hold és a Vénusz közt, amibe csupán még egy Vénusz férne be.)
A fedés kezdete 10:10-10:13, vége pedig 10:38-10:42, helyszíntől függően, ahol nincs fedés, a két égitest legnagyobb közelsége is ekkor várható. A páros kb. 60 fok magasan jár majd, így akár egy lakótelep közepéről is megfelelő rálátásunk lehet a jelenségre.
20-án beköszönt a csillagászati nyár

Éjfél előtt nem sokkal, 23:44-kor átlépünk a csillagászati nyárba, ekkor lesz a nyári napforduló. A nagyon rövidke, 23:45-kor kezdődő és 01:54-ig tartó teljes sötétség szerencsére holdmentes lesz, így, aki a különleges alkalomkor a csillagos égbolt alatt szeretné tölteni az időt, annak csupán jó két teljesen sötét órája lesz erre. Mit láthatunk e rövid éjszakán? A késő este, 22 óra után (még alkonyi fényviszonyok közt) felkelő Jupitert és a Szaturnuszt, a Tejút ragyogó sávját benne a számos halmazzal, ködösséggel, hajnal 1 után a Marsot, hajnal 3 előtt kicsivel a pirkadó égen pedig már az északkeleten felbukkanó Fiastyúkot is megpillanthatjuk. Bizonyára rengeteg műholdat is láthatunk majd (a Nemzetközi Űrállomás majd csak a következő hónap éjszakáinak vendége lesz hazánk egén), hisz a rövid nyári éjjeleken a Nap csak kicsivel jár a Horizont alatt, s így egész éjszaka meg tudja világítani a műholdakat, azokat is, amelyek alacsony Föld körüli pályán járnak. Elképzelhető az is, hogy éjszakai világító felhőkkel is találkozunk.
Részleges napfogyatkozás 21-én reggel

A fogyatkozás hazánkból kevesebb mint 1 százalékos lesz, ezt pedig szabad szemmel valószínűleg észre sem vesszük. Távcsővel, SZIGORÚAN CSAK ERRE ALKALMAS SZŰRŐN KERESZTÜL már meglátható, illetve a Nap képét kivetítve is megfigyelhető lesz. Hazánk délkeleti széléről érdemes a fogyatkozást nézni, ott lesz a „legnagyobb” fázisú, 0,7 százalékos Battonya közelében várható. Egy interaktív térképen megnézhetjük, hogy hazánk mely része esik a fogyatkozás sávjába.

A fogyatkozás egyébként Afrika középső részétől Tibeten át Mikronézia keleti részéig húzódó keskeny sávban gyűrűs lesz, valószínűleg az idei járványhelyzet miatt nem sokan tudnak elutazni a különleges eseményt megfigyelni, és lehet, hogy internetes közvetítés se lesz (hisz ahhoz is utaznia kell a stábnak). Ha mégis, akkor erről hírt fogunk adni, megfelelő linkekkel együtt. Hazánkban 07:41 és 07:58 közötti időben látható a részlegesség.
Éjszakai világító felhők, a nyárközép égi tüneményei
A nyári napforduló körüli időszakban jellemző, hogy a kora hajnali, és a késő esti északi égrészen, a horizont közelében, de néha magasabban is, megjelennek az éjszakai világító felhők, nemzetközi rövidítésben NLC-k. Tavaly nyáron pont a napforduló alkonyában kezdett el egy rendkívüli látványt produkáló, igen fényes és hatalmas kiterjedésű világító felhő kialakulni.
Mikor és hol keressük ezeket a kékes-ezüstös fényben ragyogó tüneményeket? Mivel előrejelzésük a tudomány mai állása szerint még nem megoldott, a megpillantásukhoz két dolog kell: türelem és szerencse. A felhők a légkör 80-85 km magas régiójában keletkeznek, ahol rendkívül kevés a vízpára, és ezért nagyon hidegre van szükség ahhoz, hogy az a kevéske kifagyva felhőket alkothasson. A körülmények ebben a magasságban a nyári időszakban alkalmasak ehhez, hazánkban jellemzően június közepétől július végéig van esély az NLC megfigyelésére. Ahhoz, hogy lássuk, az északi égbolt aljára kell jó rálátást találni, sok esetben csak néhány fok magasságig látszanak e felhők a látóhatár felett, így akár egy kisebb domb vagy fasor is elveszi az esélyeinket. Este, napnyugta után kb. egy-másfél órával kezdődik az az időszak, amikor felbukkanhat az NLC, hajnalban napkelte előtt ugyanennyivel tűnhet el. Este 21:20-23:10 közt, hajnalban 02:20-04:20 között számíthatunk rá e nyárközépi napokon, ezen időszakban bármikor megjelenhet. Este inkább az északnyugati, hajnalban az északkeleti égrészt foglalja el a jelenség, így ezeket az égrészeket figyeljük.
Alkonyi holdsarló 22-én és 23-án
22-én a Hold 2,5 százalékát világítja be majd a napfény, így még jól látható, de már igen látványosan vékony sarlót csodálhatunk meg. A sarló megfigyelésére optimális időpont keleti határainknál 21:08 (holdnyugta 21:51), Budapesten 21:19 (holdnyugta 22:03), a nyugati országrészben 21:28 (holdnyugta 22:11). Másnap, 23-án már 7,2 százalékos megvilágítású lesz a Hold, ezt már napnyugtakor is jól látjuk, így itt csak a holdnyugta ideje szab határt, nyugaton 22:57, Budapesten 22:49, keleti határainknál 22:37 lesz. Mindkét alkonyon jól láthatjuk majd a fényben úszó sarló mellett a derengő földfényt a Hold árnyékos felén.