Milyennek látszik a Marsról a Vénusz és a Föld?
A Marson 8 éve szolgálatot teljesítő Curiosity rover időnként megáll, és rácsodálkozik az égbolt szépségeire – meglátja a Földet is. Vajon van honvágya?
2020. június 5-én a Mars kora esti égboltjára emelte árbóckamerája szemét a marsjáró, és két fénylő pontot örökített meg: egyik a Vénusz, másik a Föld volt, számolt be a NASA. A rover ekkor 2784. marsi napját töltötte már a vörös bolygón, amikor az egymás felett viszonylag nagy távolságban látható bolygókat két fotón rögzítette, napnyugta után 75 perccel. A fotókból már a földi irányítás készített panorámaképet, hogy a valós égi helyzetükben láthassuk mi is őket. A felső fénypont a Föld, az alsó a Vénusz, a kép peremén pedig az agyagásványokat tartalmazó sziklaképződmény, a Tower Butte látható, amelyet a rover 2019 óta vizsgál.
A felvétel azzal a céllal készült, hogy a marsi szürkületi viszonyokat vizsgálják. Ebben az évszakban a vörös bolygó légkörének magasabb rétegeiben több a por, mint máskor, így a fény szóródása is eltér attól, amit tiszta légkör esetében lehet látni, sokkal világosabb van a Marson ilyenkor. Ennek köszönhetően a két, egyébként fényes csillagszerű pontként látható bolygó is halványabb, kevésbé üt el az égi háttértől.
Mark Lemmon, a coloradói Boulderben lévő Űrtudományi Intézet munkatársa, az árbóckamera által gyűjtött felvételek tudományos vizsgálatával megbízott szakember elmondta: „Még a közepes fényességű csillagok is láthatatlanok maradtak ilyen fényviszonyok közepette.” A Földön az alkonyi ég akkor válik különösen világossá, ha nagy vulkánkitörések juttatnak a légkörbe olyan aeroszolokat, amelyek szintén jelentős fényszóró hatásúak.
Amikor 2014-ben a rover a Föld és a Hold párosát fotózta szintén az alkonyi égen, teljesen más fényviszonyok uralkodtak, mivel akkor nem volt jelen a légköri por.
A 2012-es landolása óta a Curiosity számos érdekességet örökített már meg: aszteroida átvonulását az égen, a Nap előtt áthaladó Merkúrt, látványosan kék marsi napnyugtákat, és napfogyatkozásokat, amelyek során a Mars két apró holdja, a Phobos és a Deimos vonult el a napkorong előtt.
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Egy ősi becsapódás kibillentette a Ganymedest
A Naprendszerben létező legnagyobb hold a Jupiter körül keringő Ganymedes, amelyet 4 milliárd éve ért súlyos kozmikus baleset.
Telihold és részleges holdfogyatkozás lesz
A fogyatkozás 18-án hajnalban zajlik majd, azonban érdemes így is megnézni, mivel a következő hazánkban 2025 szeptemberében lesz csak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
