Egyre rosszabb körülöttünk a levegő minősége
Napjainkban tízből kilenc ember rossz minőségű levegőt szív, és a világ számos régiójában egyre súlyosbodik a helyzet.
Gavin Shaddick, az Exeteri Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban a légminőségre vonatkozó, 2010-2016 között begyűjtött adatokat elemezte – számol be a ScienceAlert. Eredményeik alapján a világ populációjának több mint fele apró szemcsékkel szennyezett levegőn él. Ezek károsítják a tüdőt és a véráramba jutva más szerveket is.
A vizsgált időszakban Európában és Észak-Amerikában csökkent a szennyezettség, Közép- és Délkelet-Ázsiában viszont látványosan nőtt. Ugyan ezeken a területeken is tettek lépéseket a levegő megtisztításáért, ám ezek rövid távon nem bizonyultak hatásosnak. Shaddick szerint bizonyos régiókban a szennyezettség az Egészségügyi Világszervezet által előírt határérték ötszörösét is meghaladja.
A probléma nemcsak a nagyvárosokat, hanem a vidéki területeket is érinti. A csapat műholdas és felszíni adatokat elemezve mérte fel a globális, országos és regionális állapotokat. Közép- és Délkelet-Ázsiában az érintett periódusban a részecskekoncentráció 11 százalékkal nőtt, ez Indiában, ahol a populáció 70 százaléka vidéki területeken él, különösen súlyos egészségügyi problémát jelent. Észak-Afrikában, illetve a szubszaharai térségben hasonló helyzet áll fenn, ezeken a területeken a klímaváltozás okoz egyre több por- és homokvihart, ami tovább rontja a levegő minőségét.
A kutatók szerint a problémát globális szinten kellene kezelni. A becslések alapján évente több mint négymillió ember hal meg a rossz levegőminőség miatt.
Korallfajokat számláltak a Csendes-óceánban
Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében.
Égi jelenségek 2021. március első felében
A holdfény zavarásától mentes esték, állatövi fény, hajnali bolygók és együttállások várnak ránk a tavasz első két hetében.
Kritikus állapotban vannak az édesvízi halak
Az édesvízi halak nagy mértékű fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 egyetlen év alatt, 2020-ban tette közzé a hírt az MTI.
Létrejött a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület
Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC).
Hőkamerás felvételekkel a vadon élő ormányosok védelméért
Állatkerti elefántokról készített 30 ezer hőkamerás felvétellel segítik a vadon élő ormányosok védelmét - olvasható az MTI híre között.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
