Melegrekordot mértek az Északi-sarkvidéken
A példátlan értéket egy oroszországi városkánál rögzítették.
38 Celsius-fokot mértek a szibériai Verhojanszk mérőállomásai – számol be a The Washington Post. Bár az értéket még igazolni kell, úgy tűnik, új rekord született az Északi-sarkvidék területén. A régió kétszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi térsége.
A kiugró értéket szombaton észlelték, de vasárnap is 35,2 Celsius-fokot mutattak a műszerek, ami arra utal, hogy nem mérési hiba történt. Ezt igazolja az is, hogy az atmoszféra alsó részében, mintegy 1500 méteres magasságban is rendkívüli meleget, 21 Celsius-fokot mértek a meteorológiai ballonok, ami az extrém felszíni hőmérséklet jele. Verhojanszknál az idei júniusi átlaghőmérséklet eddig 20 Celsius-fok körül alakul. A szibériai városka igen extrém környezetben fekszik, télen a hőmérséklet gyakran a mínusz 50 Celsius-fokot is megközelíti, nyáron pedig sokszor a plusz 30 fokos határt is átlépi.
2020-ban Szibéria rendkívüli forróságot tapasztal, ez nemcsak a permafroszt és a jég olvadását gyorsítja, hanem a tüzek kialakulásának esélyét is nagyban növeli. A szakértők nem zárják ki, hogy a talaj felengedése a május végi, norilszki dízelszivárgásban is szerepet játszott.
A kutatók szerint a mostani forróság egy hosszabb trendbe illeszkedik, az Északi-sarkvidék pedig egyre melegebbé fog válni. Szibériában az idei májusi átlag is csúcsot döntött, de a decembertől májusig tartó periódus is rekordnak számít az 1979 óta rendszeres mérések között.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Egyes kültéri rendezvények kockázatosabbak
Hazánkban nem kell elmagyarázni, milyen kockázatokat hordoz az időjárás egyes kültéri rendezvényeket látogatókra.
Felgyorsulhatott a kontinensek mozgása a jégkor végén
A jégkor végi olvadás hatására nemcsak emelkedni kezdtek a szárazföldek, hanem úgy tűnik, a kontinensek mozgása is felgyorsult egy időre.
Így néz ki a Donaldjohanson kisbolygó
Az aszteroida mellett alig 960 kilométerrel repült el húsvétkor a Lucy űrszonda, és eléggé meglepő felvételeket küldött haza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
