Korallkerteket találtak Grönland közelében
Bolygónk 65 százaléka 200 méternél mélyebb tengerrel borított terület, ez a legnagyobb élettér, mégis alig tudunk róla valamit, de az emberi hatások, pl. a vonóhálós halászat egyre nagyobb terhet jelentenek itt is.
Meglehetősen nehéz meghatározni azoknak a veszélyeztetett, sérülékeny ökoszisztémáknak az elhelyezkedését és kiterjedését, amelyek a tengerfenék világát népesítik be, ilyen adatok nélkül viszont e területek védelmére sincs esély. Bármilyen felméréshez szükséges leereszkedni a tenger mélyére, és felvételeket készíteni az élővilágról. Egy angol-grönlandi kutatócsoport vállalkozott e feladatra a Grönland és az észak-amerikai Baffin-sziget közti Davis-szoros területén, amely a grönlandi kontinentális lejtő része. A terület történelmi időktől fogva kiváló halászterület volt, régebben tőkehal, manapság már inkább garnéla az itteni fő zsákmány, ma is igen nagy gazdasági jelentősége van a területnek.
A tenger alatti felmérések azonban rendkívül költségesek, és azon szoktak elbukni az ilyen tervek, hogy nincs rájuk keret, most azonban a kutatóknak sikerült túllépni ezen a problémán. A megfigyeléseket egy igen kis költségen létrehozott eszköz, a „tengerfenék-szán” segítségével végezték el, az eszköz a rászerelt kamerával együtt mindössze 5000 dollárba került. Egy acélkeretbe foglalt, igen erős, nyomásálló burkolattal ellátott eszköz, melyben a kamerán kívül a terepet megvilágító fényforrás, a mérésekhez szükséges lézer, és egy egyszerű tengerfenék-szonár is helyet kapott, amely mélységmérőként szolgált; az apróbb személyautó méretű eszközt a University College London innovációs csoportja és gépészmérnökei állították össze.
Az eszközt 18 különböző helyszínen eresztették le a tengerfenékre, s minden helyszínen kb. 15 percnyi videót rögzítettek, amelyből egyedi képeket vettek ki azután a fajok vizsgálatához. Több mint 44 ezer élőlényt jelöltek meg a felvételeken e módszerrel! Legnagyobb arányban (több mint 15 ezer) tengerirózsák voltak láthatóak, illetve szintén sok volt a karfiolkorall (11 ezer felett), ez utóbbiakból egyes helyeken négyzetméterenként átlagosan 9-nél is több volt.
Stephen Long, a londoni egyetem fiatal kutatója elmondta: „Az ilyen vontatott videós eszköz nem ritkaság, de a mi kutatásunk az első, amelyben házilag készült eszközzel végeztek felmérést, ráadásul Grönland több mint 2 millió négyzetkilométernyi tengeri régiójában. A csapatunknak eddig 1500 méteres mélységig sikerült az eszközt lejuttatnia.”
A most felmért területeken az úgynevezett korallkertek a különösen fontos élőhelyek, ezeket nem zátonyépítő korallok alkotják, hanem a tengerfenéken (legyen az lágy, iszapos vagy épp sziklás) elhelyezkedők, s köztük számtalan szivacs, tengerirózsa, különféle tengericsillagok, tengerililiomok, hidraállatok, mohaállatok, s más, ezek által vonzott faunaelemek sokasága él. A korallkertek sérülékeny tengeri ökoszisztémaként védelmet érdemelnek, s a karfiolkorallok, egyes szivacsok jelenlétükkel, vagy épp nagy létszámukkal azt jelzik, hogy ilyen, védendő élőhellyel van dolgunk. A karfiolkorallok különösen érzékenyek a mechanikai zavarásra, mint például a vonóhálós halászat.
A kutatócsoport az elkészült felmérés alapján egy védett tengeri terület alapítására tesz javaslatot, hisz a videóknak köszönhetően már számtalan bizonyíték van a kezükben arról, hogy valóban fontos megóvni az itt talált korallkertek élővilágát, a felmérésről és a talált élővilágról a Frontiers in Marine Science szakfolyóiratban számoltak be a kutatók.
Lehet, hogy a Vénusznak is volt holdja, de elnyelte
Régi kérdés, hogy a Vénusznak, amely oly sok mindenben hasonlít a Földhöz, miért nincsen holdja.
Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?
A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.
178 éves vasúti rejtélyt sikerült megmagyarázni
Az angliai Exeterből egy vonat a vasúti jelzőrendszer rejtélyes hibája miatt 16 perces késéssel tudott elindulni, most sikerült kideríteni, mi állt a 19. század közepi eset hátterében.
Egyre sósabb a Földközi-tenger
A legerősebb hatást az Adriai-tengeren észlelték, de minden területen és mélységben mérhetőek a változások.
Váratlanul szakadt darabjaira egy hidegháborús kémműhold
Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a műhold vesztét, ahogy az sem, hogy mennyi űrszemét keletkezett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
