Szabadszemes üstökös látható az északi égbolton

2020. március 27-én fedezte fel a NEOWISE nevű űrteleszkóp az azonos, egészen pontosan C/2020 F3 (NEOWISE) nevű üstököst, amely akkor még csak a déli féltekéről látszott, és ott mutatós felvételek készültek róla. Az égitest július 3-án volt napközelben, s szerencsére ezt – tavaszi elődeivel szemben – sikeresen túlélte. Az északi féltekén a kora hajnali égbolton jelent meg, az első kecsegtető felvételeket még hazánknál délebbre eső területeken készítették, ám 4-én szerencsére a derült égboltú hazai régiókban is felbukkant az északkeleti horizont felett!
Vasárnap hajnalban országosan derült égbolt volt, és a szombaton még zavaró felhőmaradványok is eltűntek, így meglehetősen jó körülmények között lehetett az üstököst megfigyelni. Annak ellenére, hogy már nagyon világos égbolton kellett keresni, sokan szabad szemmel is megfigyelhettük, ehhez ugyan egyelőre még tudni kellett azt, hogy hol keressük. A látvány a pirosló horizont felett egy határozott fénypontból, s az abból kiinduló, halvány csóvából áll, kissé hasonló ahhoz, mintha egy távoli repülőgépet és rövidke kondenzcsíkját látnánk. Aki biztosra akar menni, vagy akinek kevésbé jó a szeme, kisebb binokulárt vigyen magával!

Rég nem járt már hazánk égboltján hasonló szépségű üstökös, a mostanihoz valamelyest hasonló látványt nyújtott 2007-ben a McNaught-üstökös, amely később a déli féltekén elképesztővé vált. Mivel minden új üstökös meglepetéseket hordoz, minden egyes új alkalommal megvan a remény arra, hogy látványos égi műsor kerekedjék, azonban sokszor nem úgy viselkednek ezek az égi vándorok, ahogy az ember szeretné, vagy épp elvárná. Az idén tavasszal fényesnek várt két üstökös is szétesett napközelségkor (ez egyébként nem ritka dolog), így az újabb jelölt megjelenésekor már jóval óvatosabb előrejelzések születtek, de inkább semmilyenek sem. Most viszont már valóban itt van velünk a NEOWISE, és egyre javulni fog a láthatósága.

A hajnali égbolton így jelenik meg az üstökös, a sárga karikák jelölik a helyét, a jobb szélén a 07. 06-i állapot, s bal felé fog elmozdulni az égitest a továbbiakban.

Forrás: Stellarium

Néhány napig még a hajnali égbolton bukkan fel, ám július közepétől már az esti égen is látszik, ráadásul sötétebb égi háttéren, mint most, pirkadatkor. Bár addigra az üstökös távolodva a Naptól lassan halványodni fog, a sötétebb égi háttér miatt valószínűleg még továbbra is szabad szemmel megfigyelhető lesz!

Az esti égbolton 07. 13-át követően érdemes keresni az üstököst, napról napra egyre magasabban látszik majd, és közben a holdfény se zavar, így városoktól távoli észlelőhelyről szép látványt nyújthat majd!

Forrás: Stellarium

Mivel világos égbolton látjuk jelenleg, ezért a fotózásában inkább maga a világos égi háttér szab határt, de jól fotózható már egy 35 vagy 50 mm-es objektívvel is, teleobjektívvel pedig kimondottan látványos képeket készíthetünk róla. Mivel a Kárpát-medence sajátosságának köszönhetően a sík területeken a koszos, poros, párás levegő meg szokott ülni, ezért, aki komolyan szeretné az üstököst fotózni, annak érdemes lesz majd a magasabb helyre, hegyeink tetejére menni. Az alábbi timelapse videón a Bakony lankái felett felkelő üstökös látható, 6-án hajnalban.

Hogy hol keressük? Néhány planetáriumszoftverben meg tudjuk nézni az aktuális égi helyzetét, de a legpontosabban a The Sky Live weboldalon láthatjuk a pillanatnyi elhelyezkedését (az oldal mobilról megnyitva a mobil helyszín adatai alapján megfelelően mutatja az észlelőhelyünkről látható helyzetét, számítógépről használva a weboldalt kézzel érdemes beállítani a helyszínünket).

A sikeres megfigyeléshez az északi égbolt alsó részére jó rálátás szükséges, jelenleg még magára a horizontra, de később már nem lesz ennyire kritikus a látóhatár látványa.