3 éve vált le az A-68 jégtábla
2017. július 12-én szabadult el az Antarktisztól, a Larsen-C selfjégről az A-68 nevet kapott óriás jégtábla. Merre jár jelenleg?
A hatalmas kiterjedésű, 5800 négyzetkilométeres jégtábla, leválása óta, a kutatók figyelmének középpontjában van, de abban nincs konszenzus, hogy természetes folyamatok eredménye, vagy a klímaváltozáshoz közvetlenül köthető. Hatalmas területe ellenére meglehetősen vékony, mindössze pár száz méteres.
A jégtábla sodródását és változását műholdakról figyelik, eddig két kisebb darab szakadt le róla, az egyik nem sokkal a nagy jégtábla születése után, a másik 2020 áprilisában, ez utóbbi 175 négyzetkilométeres. Jelenleg a Déli-Orkney-szigetek közelében, nyílt tengeren jár már az A-68, születése óta kb. 1050 km távolságra jutott a Larsen-selfjégtől (persze a sodródása nem légvonalban történt).
2020. július 5-én az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus Sentinel-1 műholdja készítette a felvételt az immáron nyílt tengeren sodródó jégtábláról. A sodródás első két éve alatt csak egészen lassan haladt a jeges vízben, azonban most, hogy kiért a nyílt tengerre, már felgyorsulhat a mozgása a számítások szerint.
A jégtábla „jól bevált” útvonalat jár be, vagyis mozgása illeszkedik abba az útvonal-rendszerbe, amelyet a korábbi jéghegyek sodródásának megfigyelései alapján felvázoltak.
A jégheggyel hajók is találkozhatnak, s ahogy távolodik az Antarktisztól, ennek nőni is fog majd az esélye.