Így kelt át az óceánon a júniusi portömeg
A hatalmas portömeg, amelyet két műhold összehangolt munkájával vizsgáltak, mérete alapján a Godzilla becenevet kapta a kutatóktól. Az adatokat már figyelmeztető előrejelzéshez is fel tudták használni.
Korábban már beszámoltunk a 2020 nyár elején Afrikából Amerikába átkelő hatalmas szaharai portömegről, most mérési adatokkal is kiegészült az akkori felületes vizsgálat. Bár hasonló események minden nyáron kialakulnak, az idei különösen jelentős, nagy portömeg mozgásával járó volt. A NASA beszámolt a kutatás eredményeiről, amely a NASA és a CNES (francia űrügynökség) által közösen üzemeltetett CALIPSO nevű műhold méréseit használta fel, amelyek rendkívül jól kiegészítették a vizuális tartományban fényképező GOES-East időjárási műhold felvételeit.
A CALIPSO a légkör különböző magasságú rétegeiben lévő felhőzetet, aeroszolokat, port, vagy épp vulkánkitörésekből származó anyagokat képes lidar segítségével mérni, a műholdról kibocsátott lézersugár visszaverődése és szóródása alapján határozza meg, hogy milyen jellegű anyag, és mekkora mennyiségben áll a lézersugár útjában.
A nyugat-afrikai partoktól június 17-én kelt útra a portömeg, s néhány nap alatt elérte az Atlanti-óceán amerikai partját, az USA délkeleti részét pedig június 25-én, s ennek hatására a délkeleti régióban a légszennyezettségi értékek is igencsak magasak lettek egy Floridától Kansasig tartó régióban.
A NASA által most közzé tett elemzést videó formájában nézhetjük meg, a videóban a GOES műhold felvételeivel szinkronizálva látjuk a CALIPSO függőleges légoszlopon végzett méréseinek képi megjelenítését. A két műhold együttesen érzékelteti csak igazán, hogy milyen óriási mennyiségű és kiterjedésű porról is volt szó.
„A karibi térséget elérő porréteg vastagsága és mennyisége, amit a CALIPSO műszerei mértek, rendkívüli volt, a legjelentősebb, amelyet e műhold eredményeinek vizsgálatával töltött évtized során láttam” – mondta Jason Tackett, aki a CALIPSO projekt eredményeinek adatelemzője a NASA Langley Kutatóközpontjában.
Az esemény kezdetén a lidar azt mutatta ki, hogy a porfelleg 6-7 km magasságban indult útnak Afrikától, ez nagyobb légköri magasság volt, mint általában a hasonló eseményeké szokott lenni. Mire a Mexikói-öbölhöz érkezett, alacsonyabbra süllyedt, már csak 3,5-4 km magasságban volt a portömeg teteje, az alja pedig elérte a felszínt. A szaharai porszállítmányok általában alacsonyabb légrétegekbe süllyednek, mire elérik a karibi partokat.
A Szahara felett egy speciális, igen száraz és meleg légréteg alakul ki, amelyet aztán a széljárás egy az egyben át tud sodorni az Atlanti-óceánon, azzal a porral együtt, amelyet még az Afrika feletti szelek emelnek e légréteg magasságába. Ezekre az eseményekre elsősorban a nyári félévben kerül sor. E száraz légtömeg gátolja a hurrikánok kialakulását, s létfontosságú tápanyagokkal látja el Amazóniát. A CALIPSO és a GOES-East műholdak, és más eszközök adatait összegezve a kutatók képesek követni, hogy vízszintes és függőleges kiterjedésben miként zajlanak ezek az események, a légkörkutatók pedig az így kapott adatokat betáplálhatják például a légszennyezettségi modellekbe, a így elősegítik a pontosabb előrejelzéseket ezek a műholdas mérések.
A Puerto Rico partjaihoz közeledő portömegről a NASA mérései alapján figyelmeztető előrejelzést készített a helyi egészségügyi hatóság. Pablo Méndez-Lázaro, a Puerto Rico-i Egyetem kutatója elmondta: „Óriási közegészségügyi jelentősége van annak, hogy előre láthattuk a por beérkezését. Az előrejelzés alapján értesíteni tudjuk a hatóságokat, orvosokat, így a népesség azon hányada, amely különösen érzékeny a légszennyezettségre, mint például az asztmások, időben felkészülhetnek. Korábban ilyen előzetes adatok nem voltak, így nem tudtuk előrejelezni a hasonló eseményeket.” A szakemberek egy héttel előre látták a már elindult portömeget, és a méréseket követve világossá vált, mikorra érheti el a szigetet. A hatóságokon kívül a meteorológiai szolgálat is megkapta az adatokat, és nyilvánosságra is hozta, például egy Facebook videóban ismertette a helyzetet egy szakember, s így 374 ezer emberhez jutott el igen gyorsan az információ (ez több mint Puerto Rico teljes lakosságának a tizede).
Mi okozta a Magyarország feletti éjszakai fényspirált?
Az eseményt tömegek észlelték szerte hazánkban.
Részleges napfogyatkozás lesz március 29-én
Az északnyugati országrészben élők számára jobban látható, a délkeleten élőknek elég kicsike mértékű lesz a fogyatkozás.
Megtalálhatták azt a becsapódást, amelyhez a kontinensek kialakulását kötik
A becsapódás a mai Ausztrália területén hagyott nyomokat, amelyek korát mintegy 3,5 milliárd évesnek becsülik a szakemberek.
Hármas égitestet találhatott a Hubble
A valószínűsített trió a Naprendszer külső régiójában, a Kuiper-övben kering, mintegy 6 milliárd kilométer távolságban.
Meghosszabbítják a Voyager-űrszondák működését
A két űrszonda egy-egy mérőeszközének lekapcsolásával spórolnak annyi energiát, hogy a maradék műszerek a 2030-as évekig üzemelhetnek tovább.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
