Alig van érintetlen terület az Antarktikán
Bár fajunk még csak 200 éve van jelen a jeges kontinensen, már így is jól érzékelhető hatást gyakoroltunk a területre.
Egy friss tanulmány alapján az Antarktika nem az az érintetlen földrész, amelynek sokan gondolják – számol be a ScienceAlert. Bernard Coetzee, a johannesburgi Wits Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az emberi aktivitás meglepően magas a kontinensen, főleg a part menti régiókban, ahol a legváltozatosabb a biodiverzitás.
A szakértők az elmúlt 200 év dokumentumait elemezve megállapították, hogy a teljesen érintetlen régiók már csak a jeges földrész területének kevesebb mint harmadát adják, és ezek is egyre zsugorodnak. Bár az Antarktikán nincsenek városok és az ipari tevékenység sem jellemző, a tudományos munka, illetve a turizmus komolyan hat a régióra.
A friss eredmények alapján a madarak fontos helyi élőhelyeinek csupán 16 százaléka található enyhén befolyásolt területeken, és csak kevés fekszik a speciálisan védett zónában. Bár a földrész középső területein még alig fordultak meg emberek, fajunk már gyakorlatilag az egész Antarktiszt bejárta. További problémát jelent, hogy a klímaváltozás és a távolról érkező szennyezés is befolyásolja a kontinenst.
Rachel Leihy, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója szerint a helyzet nem biztató, ennek ellenére van még lehetőség a helyi élővilág védelmére. A Déli-sarkvidékkel kapcsolatos döntésekben egy 29 tagú nemzetközi bizottság vesz részt, az évek során már kiderült, hogy a tagok nem mindig tudnak konszenzusra jutni. A kutatók bíznak benne, hogy friss eredményeik hozzájárulhatnak a megegyezéshez.
Lehet, hogy a Vénusznak is volt holdja, de elnyelte
Régi kérdés, hogy a Vénusznak, amely oly sok mindenben hasonlít a Földhöz, miért nincsen holdja.
Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?
A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.
178 éves vasúti rejtélyt sikerült megmagyarázni
Az angliai Exeterből egy vonat a vasúti jelzőrendszer rejtélyes hibája miatt 16 perces késéssel tudott elindulni, most sikerült kideríteni, mi állt a 19. század közepi eset hátterében.
Egyre sósabb a Földközi-tenger
A legerősebb hatást az Adriai-tengeren észlelték, de minden területen és mélységben mérhetőek a változások.
Váratlanul szakadt darabjaira egy hidegháborús kémműhold
Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a műhold vesztét, ahogy az sem, hogy mennyi űrszemét keletkezett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
