Igen látványos kitöréseket produkál egy távoli japán vulkáni sziget
A Nisinosima nevű vulkán egy, a lakott területektől távoli sziget, így a kitörése nem veszélyezteti az embereket.
A jelenlegi formájában 1973. szeptember 14-én született vulkáni sziget a Csendes-óceánban helyezkedik el, Tokiótól kb. 1000 kilométerre délre, s legújabb működési periódusa 2013-tól kezdődött meg. A vulkáni sziget kisebb megszakításokkal építkezik, legutóbb kb. másfél év szünetet tartott a kitörésekben, majd 2020. június közepétől gyors növekedésnek indult a sziget. A legfrissebb kitörés során igen látványos felvételek készültek a hegyről, akár az Earth Observatory által közzé tett legújabb műholdfelvételekre gondolunk, akár a közelben járt hajókról készültekre.
Az Aqua műhold MODIS kamerájával készült felvételen sok száz kilométer hosszan követhető az elnyúlt kitörési felhő, a természetes színű képen piszkos barna árnyalattal láthatjuk a vulkáni hamut tartalmazó felhőt, amely a leghevesebb kitörési periódusban 8300 méter magasságba jutott fel a légkörünkben.
A Landsat-8 hamisszínes felvételén a különböző hullámhosszakon készült képekből a valósághoz közeli látványt hoztak létre, amelyben szembetűnően láthatjuk a vulkán torkában felszínre tört izzó láva pirosát, amelynek képét infravörös tartományban rögzítette a műhold. Másrészt megfigyelhetjük a sötét (itt szürkés) hamufelhőt, amely a szigettől északi irányba sodródik el, harmadrészt pedig megláthatjuk a fehér, vízgőzből álló gomolyokat, amely a forró láva és a tengervíz találkozásakor kialakuló gőzből keletkeznek.
A Japán Parti Őrség elképesztő mennyiségű felvételt készített a vulkáni működésről, amelyeket végignézegethetünk, de a Japán Meteorológiai Szolgálat (hozzájuk tartoznak a szigetország földtani veszélyei, így a vulkánok is) is felkereste a szigetet a kutatóhajójával, hogy személyesen végezzenek méréseket, megfigyeléseket. Július elején 200 méter magasba törő lávaszökőkutakat sikerült megfigyelniük a szakembereknek.
A jelenleg egy széles karimájú kalapra hasonlító sziget aktivitása 2013-as újraindulása előtt mindössze 25 méterrel magasodott az óceán fölé, 2013-ban egy újabb sziget született először a régi mellett, majd hamarosan egybeforrt a két szárazulat, és azóta együtt növekednek.
2018-ban már 160 m magas volt, jelenleg pedig kb. 200-ra becslik (a folyamatos kitörés miatt mérést egyelőre nem lehet végezni). Június 19. és július 3. között a sziget déli oldala 150 méterrel nagyobb kiterjedésű lett, a TROPOMI műhold mérése alapján.
Az Earth Observatory az újraindult aktivitást folyamatosan követi, a korábbi felvételeiket itt megnézhetjük.
Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony
Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné
Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.
Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?
Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?
Idilli svéd táj sebhellyel
Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.
A klímaváltozás lassan mozgó és heves viharokat hoz Európában
Az elmúlt napokban Nyugat-Európában hatalmas mennyiségű csapadék okozott katasztrofális áradásokat, s hazánkban is voltak szélsőséges csapadékmennyiségek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
