Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Föld

Megfelelő fát a megfelelő helyre!

2020.08.07.NG
National Geographic Magyarország

A 2019-ben gyakran olvastunk erdőtüzekről, olvadó jégsapkáról, megdőlt melegrekordokról, élőhelyüket vesztett jegesmedvékről, tiszta vízhez nem jutó embertömegekről - ezek a klímaváltozás riasztó képei.

Forrás: Getty Images

A figyelemfelkeltő híreknél azonban jóval kevesebb szó esik arról, hogy mit tehetünk, mi laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.
Az elmúlt évek egyik, talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.
A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen (kb. az USA és Kína területe együtt).

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség tevékenykedik, sok híresség állt melléjük, de kormányok, politikusok, vállalatok is indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el. A kezdeti sikerek mellett azonban sok kritika és szakmai probléma is előkerült, ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökországban egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt a tudósítások szerint legnagyobb részük elpusztult. Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők.

Forrás: Getty Images

 

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?
„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is szükség van, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához” – mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél). Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.
„Erre több tanulmány is felhívja a figyelmet, pl. olyan címmel, hogy Fákból nem lesz erdő rámutatva, hogy az erdők összetett rendszerek, ezek fenntartása, védelme nagyon fontos, és a szakszerűtlenül elültetett fák, a tájidegen, invazív fajok telepítése nagyobb kárt okozhat a környezetben, mint amennyi hasznot hoz. A 10 millió Fa közösség első szakértői kerekasztal megbeszélése, a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítás) is az egyik legfontosabb cél. A jó állapotú gyepek, rétek mind a szénmegkötés, mind az élővilág sokfélesége szempontjából legalább olyan fontosak, mint az erdei ökoszisztémák, ezek erdősítése veszélyezteti a terület biodiverzitását és szénraktárait, tehát a jó állapotú és/vagy védett rétek, gyepek erdősítése nem elfogadható. Ezért minden fásításkor, erdősítéskor a kijelölt terület státuszát ellenőrizni kell! Sok hazai területen, de a legszárazabb  tájakon, kiemelten az alföldi homoki talajok, az erdősítés helyett a tájnak megfelelő gyepesítés a  megfontolandó tevékenység, mind klímavédelmi, mind természetvédelmi szempontból” – tette hozzá az ökológus.
„Szintén fontos állítás, hogy a meglévő erdők védelme rendkívül fontos, legalább annyira, mint a faültetés. Minden természetszerető, fákat kedvelő embert csak biztatni tudunk, hogy hallassák a hangjukat, ha a meglévő erdők védelme csorbul. Ahhoz azonban, hogy hazai és globális szinten az erdők, fás területek pusztulását, csökkenését megállítsuk, három eszközt kell használnunk: erdőirtások megállítása, meglévő erdőterületek védelmének növelése, és az erdősítés, fásítás (FAÜLTETÉS!)”

Az említett cikkben, a szegedi kutatócsoport állításában megjelenik az is, hogy az erdők szárítják a környezetüket, ezért a faültetés veszélyes lehet. Száraz, vízhiányos területeken, a faültetés, de még inkább az intenzív erdősítés rossz hatással lehet a környező táj vízháztartására. A magyar tanulmány szerint a kiskunsági hazai nyarasok, telepített akácosok és feketefenyvesek is ilyen hatásúak.
„Erről a tanulmányról egy kicsit hosszabban beszélek, mert a sajtóban megjelent hírek miatt sokan elbizonytalanodtak, hogy érdemes-e az Alföldön, illetve akár Magyarországon fát ültetni. A tanulmány szerzői megbízható kutatók, a kutatások eredményei helytállóak. Mégis fontos kiemelni, hogy az eredmények egy erősen vízlimitált tájban születtek, amely hazánk legszárazabb része, a Duna-Tisza közének homokhátsága. A homokhátságon általában erdősztyepp a termőhelynek megfelelő vegetáció, és nem a zárt erdő, a buckatetőkön természetes körülmények között is természetes homoki gyepek élnek.
Emellett fontos hangsúlyozni, hogy erről a területről, akárcsak az Alföld nagy részéről a csatornarendszerek minden évben sok millió köbméter vizet vezetnek le, tehát az egész alföldi tájat belvízvédelmi célzattal mesterségesen kiszárítják. A megjelent tanulmány érvényességi köre tehát nem terjed ki a többi, kevésbé vízlimitált alföldi tájra, és más természetes élőhelyekre, vagy facsoportokra sem, illetve nem tárgyalja, hogy egy természetes vízjárás, magasabb talajvízszinttel mennyiben változtatná az eredményeket.
Tehát az Alföld kevésbé vízlimitált részein, a talajvízhez közelebbi területeken továbbra is érdemes fásítani, erdősíteni, kerülve az intenzíven művelt, ültetvényszerű, tájidegen fajokkal (feketefenyő, fehér akác, nemes nyár) történő erdősítést. A legvitatottabb homokhátsági régiókban is nagyon fontos és életbevágó a városok, települések zöldítése, hiszen ezen települések a legkitettebbek a klímaváltozás hatásainak.”

Forrás: Getty Images

 

Összességében tehát azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy Magyarország nagy részén fontos, és érdemes fát ültetni és erdősíteni. Magyarország erdősültsége 21 százalék, ez a szám még jelentősen növelhető. Mindemellett nagyon fontos, hogy a meglévő erdők, jó állapotú gyepek megfelelő védelmet kapjanak, és hogy a faültetéseknél szakszerűen járjunk el, a termőhelynek megfelelő fajokat ültessünk, és külterületen őshonos fajokat részesítsünk előnyben.
A 10 millió Fa országos közösség munkáját a kezdettől fogva olyan szakemberek segítik, mint Dr. Aszalós Réka erdőökológus, Bozzay Balázs, környezetgazdálkodási agrármérnök, erdésztechnikus és Zsolnai Balázs, kertészmérnök, növényorvos. Az általuk készített megalapozott szakmai útmutató, mindezen szempontokra körültekintően, ugyanakkor bárki számára érthető módon hívja fel a figyelmet.

Hozzászólások

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket