Megfelelő fát a megfelelő helyre!

A figyelemfelkeltő híreknél azonban jóval kevesebb szó esik arról, hogy mit tehetünk, mi laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.
Az elmúlt évek egyik, talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.
A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen (kb. az USA és Kína területe együtt).

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség tevékenykedik, sok híresség állt melléjük, de kormányok, politikusok, vállalatok is indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el. A kezdeti sikerek mellett azonban sok kritika és szakmai probléma is előkerült, ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökországban egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt a tudósítások szerint legnagyobb részük elpusztult. Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők.

Forrás: Getty Images

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?
„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is szükség van, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához” – mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél). Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.
„Erre több tanulmány is felhívja a figyelmet, pl. olyan címmel, hogy Fákból nem lesz erdő rámutatva, hogy az erdők összetett rendszerek, ezek fenntartása, védelme nagyon fontos, és a szakszerűtlenül elültetett fák, a tájidegen, invazív fajok telepítése nagyobb kárt okozhat a környezetben, mint amennyi hasznot hoz. A 10 millió Fa közösség első szakértői kerekasztal megbeszélése, a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítás) is az egyik legfontosabb cél. A jó állapotú gyepek, rétek mind a szénmegkötés, mind az élővilág sokfélesége szempontjából legalább olyan fontosak, mint az erdei ökoszisztémák, ezek erdősítése veszélyezteti a terület biodiverzitását és szénraktárait, tehát a jó állapotú és/vagy védett rétek, gyepek erdősítése nem elfogadható. Ezért minden fásításkor, erdősítéskor a kijelölt terület státuszát ellenőrizni kell! Sok hazai területen, de a legszárazabb  tájakon, kiemelten az alföldi homoki talajok, az erdősítés helyett a tájnak megfelelő gyepesítés a  megfontolandó tevékenység, mind klímavédelmi, mind természetvédelmi szempontból” – tette hozzá az ökológus.
„Szintén fontos állítás, hogy a meglévő erdők védelme rendkívül fontos, legalább annyira, mint a faültetés. Minden természetszerető, fákat kedvelő embert csak biztatni tudunk, hogy hallassák a hangjukat, ha a meglévő erdők védelme csorbul. Ahhoz azonban, hogy hazai és globális szinten az erdők, fás területek pusztulását, csökkenését megállítsuk, három eszközt kell használnunk: erdőirtások megállítása, meglévő erdőterületek védelmének növelése, és az erdősítés, fásítás (FAÜLTETÉS!)”

Az említett cikkben, a szegedi kutatócsoport állításában megjelenik az is, hogy az erdők szárítják a környezetüket, ezért a faültetés veszélyes lehet. Száraz, vízhiányos területeken, a faültetés, de még inkább az intenzív erdősítés rossz hatással lehet a környező táj vízháztartására. A magyar tanulmány szerint a kiskunsági hazai nyarasok, telepített akácosok és feketefenyvesek is ilyen hatásúak.
„Erről a tanulmányról egy kicsit hosszabban beszélek, mert a sajtóban megjelent hírek miatt sokan elbizonytalanodtak, hogy érdemes-e az Alföldön, illetve akár Magyarországon fát ültetni. A tanulmány szerzői megbízható kutatók, a kutatások eredményei helytállóak. Mégis fontos kiemelni, hogy az eredmények egy erősen vízlimitált tájban születtek, amely hazánk legszárazabb része, a Duna-Tisza közének homokhátsága. A homokhátságon általában erdősztyepp a termőhelynek megfelelő vegetáció, és nem a zárt erdő, a buckatetőkön természetes körülmények között is természetes homoki gyepek élnek.
Emellett fontos hangsúlyozni, hogy erről a területről, akárcsak az Alföld nagy részéről a csatornarendszerek minden évben sok millió köbméter vizet vezetnek le, tehát az egész alföldi tájat belvízvédelmi célzattal mesterségesen kiszárítják. A megjelent tanulmány érvényességi köre tehát nem terjed ki a többi, kevésbé vízlimitált alföldi tájra, és más természetes élőhelyekre, vagy facsoportokra sem, illetve nem tárgyalja, hogy egy természetes vízjárás, magasabb talajvízszinttel mennyiben változtatná az eredményeket.
Tehát az Alföld kevésbé vízlimitált részein, a talajvízhez közelebbi területeken továbbra is érdemes fásítani, erdősíteni, kerülve az intenzíven művelt, ültetvényszerű, tájidegen fajokkal (feketefenyő, fehér akác, nemes nyár) történő erdősítést. A legvitatottabb homokhátsági régiókban is nagyon fontos és életbevágó a városok, települések zöldítése, hiszen ezen települések a legkitettebbek a klímaváltozás hatásainak.”

Forrás: Getty Images

 

Összességében tehát azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy Magyarország nagy részén fontos, és érdemes fát ültetni és erdősíteni. Magyarország erdősültsége 21 százalék, ez a szám még jelentősen növelhető. Mindemellett nagyon fontos, hogy a meglévő erdők, jó állapotú gyepek megfelelő védelmet kapjanak, és hogy a faültetéseknél szakszerűen járjunk el, a termőhelynek megfelelő fajokat ültessünk, és külterületen őshonos fajokat részesítsünk előnyben.
A 10 millió Fa országos közösség munkáját a kezdettől fogva olyan szakemberek segítik, mint Dr. Aszalós Réka erdőökológus, Bozzay Balázs, környezetgazdálkodási agrármérnök, erdésztechnikus és Zsolnai Balázs, kertészmérnök, növényorvos. Az általuk készített megalapozott szakmai útmutató, mindezen szempontokra körültekintően, ugyanakkor bárki számára érthető módon hívja fel a figyelmet.