Mennyire volt hideg a jégkorban?
Az utolsó glaciális maximum, vagyis a jégtakaró legnagyobb kiterjedése idején fennállt hőmérsékleti viszonyokról készült új tanulmány.
Az Arizonai Egyetem vezetésével egy amerikai kutatócsoport úgy találta, hogy a 23-19 ezer évvel ezelőtt, az utolsó glaciális maximum (LGM) idején, az iparosodás előttihez képest átlag 6,1 Celsius-fokkal volt alacsonyabb bolygónk átlaghőmérséklete. (A 20. században az átlag 14 Celsius-fok volt) A kutatást vezető Jessica Tearney, az Arizonai Egyetem Földtudományi Karának adjunktusa elmondta: „Rengeteg adatunk van ebből a korszakból, mivel igen alaposan tanulmányozták már eddig is, azonban azt az egyszerű kérdés, hogy mennyire volt hideg a jégkorban, eddig nem tudtuk konkrétan megválaszolni.”
A kutatók olyan adatokból indultak ki, mint az óceánok 956 helyszínen gyűjtött jégkori plankton-maradványai Ezek izotóparányaiból (mint például a klímaviszonyok számításában gyakran használt 18-as oxigénizotóp) kiszámították a tengervíz-hőmérsékleti értékeket, összevetésül pedig a jégkor után, az elmúlt 4000 évben keletkezett hasonló maradványok szolgáltak. Az izotóparányokból Tierney és csapata saját fejlesztésű modell révén jutott el a múltbéli hőmérsékletekhez.
A Nature tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányban térképes formában is ábrázolták a kutatók az eltéréseket az iparosodás előtti értékekhez viszonyítva, így talán könnyebben átlátható, miből állt össze az átlag. „Nem tűnik olyan vészesnek a 6 fokkal hidegebb idő, ha az ember a saját egyéni tapasztalataira gondol, azonban a valóságban ez igencsak hatalmas különbség” – magyarázta Tierney. „Észak-Amerika és Európa, jelentős mértékben jég borította területein rendkívül hideg volt, még itt Arizonában is meglehetősen alacsony hőmérséklet uralkodott. A legnagyobb eltérés azonban a sarkvidékeken volt, ott 14 Celsius-fokkal hidegebbet mérhettünk volna a jelenkorinál” Ez az eredmény összhangban van azzal, amit a sarkvidékek hőmérséklet-változására adott válaszáról tudunk.
„A klímamodellek szerint a sarkvidékek gyorsabban melegednek, annak a folyamatnak köszönhetően, amit sarkvidék felerősítő hatásának nevezünk. Ahogy a jelenlegi melegedés is fokozottan érvényesül a sarkvidéken, úgy az LGM idejében a lehűlés is hasonlóan viselkedett: fokozottabban hűlt a sarki régió. Mindig is a magasabb szélességek voltak a legérzékenyebbek a klíma változásaira, és ez a jövőben is így lesz” – mondta el Tierney.
A jégkori hőmérséklet meghatározása abban fontos, hogy ez alapján lehet számításokat végezni a légköri szén-dioxid szintjének hatásával kapcsolatosan. A jégkorban 180 ppm (milliomodrész) volt ez az érték, az ipari forradalom előtt 280 ppm, jelenleg pedig már átléptük a 415 ppm határvonalat is. Tierney és kutatócsoportjának számításai szerint a mennyiség megduplázódása 3,4 Celsius-fok melegedéssel jár, ez a legújabb klímamodellek középértékének megfelelő adat.
„Míg egy meteorológiai előrejelzéshez a jelen pillanatban mért időjárási adatok figyelembe vételével számítják ki, az újabb adatokkal frissítik a jövőben várható értékeket, mi hasonló módszerrel számoltunk, csak épp visszafelé. A visszafelé számításhoz alapul a boulder-i Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) modelljét használtuk, és ennek az adatait vontuk össze a saját modellünk adataival” – tette hozzá Tierney. A jövőben szeretnének hasonló módszerrel a régmúlt meleg periódusaira is hőmérsékleti értékeket számolni. „Ha sikerül a múltbéli meleg időszakok klímáját rekonstruálni, ez elősegíti, hogy megértsük, Földünk miként reagál az igazán magas szén-dioxid szintre, s miként is hat ez majd a klímaváltozásra.”