Hazánkat is elérte a kaliforniai tűzvész füstje

Nem ritka eset, hogy elérik hazánkat is az észak-amerikai kontinensen dúló tüzek füstfellegei, az elmúlt évek során szinte minden egyes erdőtűz-szezponban jutott hozzánk is belőlük. Az Earth Observatory hetek óta számos alkalommal tett közzé felvételeket, legutóbb szeptember 12-én, ezen már látható volt, hogy a füst egy része Európa felé tart. Az Európát mutató műholdképen 12-én kora reggel jól lehetett látni azt a sávot, amely Németországot kettészelve a sűrű füsttel teli légtömeget mutatta, estére már Csehországban járt, 13-án reggelre pedig hazánkba is megérkezett, valószínűleg lesz még utánpótlása is. Ennek hatására az égbolt opálos, a napkelte-napnyugta színei pedig szürkés-sárgás, okkeres árnyalatúak, a füst mikroszkopikus szemcséinek szóró hatása miatt.

Az idei esztendőben az USA nyugati partvidékén extrém időjárási helyzetek sokasága állt elő. Nemcsak a már szinte megszokott aszály, hanem számos hőmérsékleti rekord is született, ezek közt a Halál Völgye szívében mért, és még igazolásra váró globális abszolút melegrekord. Ezek a körülmények a klímaváltozás részei, és az egyébként jórészt villámcsapás miatt kipattant tüzek fenntartásában, azok méretében hatalmas szerepük van. A nagy tüzek a légkörbe jutó szén szempontjából is rekordot jelentenek, eleddig, a becslések szerint 18 millió tonnánál jár a tűzvészekből eredő kibocsátás. A kibocsátást 1997 óta mérik, és Douglas Morton, a NASA Goddard Űrközpontja kutatója szerint a 2020-as év rekorder lesz. „Már most meghaladta a kibocsátás az előző évekét, és még csak szeptember 11. van” Közel 8100 négyzetkilométernyi területen pusztít idén tűz Kaliforniában, ez is rekord…

California fire from the air. The result of man-made climate change. 😓 pic.twitter.com/dBt49x8aGp

— Ethan Klein (@h3h3productions) September 10, 2020

A hatalmas tűzvész hatását csak fokozta az, hogy a füst igen nagy magasságba tudott emelkedni, a kialakult pirokumulusz felhő segítségével, így átlépte a sztratoszféra határát is, 17 kilométeres magasságig tudták műholdas méréssel kimutatni. Ez a magasság szintén rekordnak számít Észak-Amerikában. Minél nagyobb magasságba jut a füst, annál nagyobb távolságra sodorhatják el a légáramlatok, s annál lassabban tud kiülepedni a légkörből.

A CALIPSO nevű műholdról készült mérés a füstfellegről, az ábra közepén a szaggatott vonal a sztratoszféra határvonalát jelzi. A sötétbarna pixelek a füsttömeg tetejét mutatják. A jobb sarokban lévő inzert a műhold repülési útvonalát jelzi, ahol a méréseket végezte.

Forrás: NASA Earth Observatory

A füst miatt rendkívül rossz a légkör átlátszósága, marsbélivé változott a nyugati partvidék, a vöröslő égbolt miatt vörös színt ölt a táj is. Ez amiatt van, hogy a füstöt alkotó mikroszkopikus koromszemcsék hatására a napfény kék összetevője kiszóródik, így a sárga-vörös színek dominálnak az égbolton. Hasonló hatású egy porvihar is, ugyanilyen fizikai okból, ami csupán a szemcsék méretétől, s nem azok összetételétől függ.