Égi jelenségek 2020. október első felében

Telihold október 1-jén este

Napnyugta után kb. negyed órával bukkan fel az első őszi telihold a keleti látóhatáron, keleti országhatárunk közelében 18:29, Budapesten 18:41, a nyugati országrészben pedig 18:51 lesz a holdkelte időpontja.  A holdkelte-napnyugta idejének fényviszonyai miatt a Hold a keleti égen végighúzódó, rózsás színű sávban látszik majd, ennek neve Vénusz-öve, ám nem a bolygóhoz, hanem az istennőhöz van köze az elnevezésnek.
Az éjszaka közepén már 40 foknál magasabban jár a déli égbolton égi kísérőnk, vagyis jóval magasabban, mint a nyáron – rutinos égboltfigyelők már tudják, hogy nyáron alacsony, télen magas a Hold járása. Ennek abban van jelentősége, ha holdfényes tájat fotózunk, tudjunk számolni azzal, hogy merre és mekkora árnyékok lesznek.

Mars-Hold együttállás 2/3-án éjjel

A kora esti órákban a két égitest még 5 fok távolságban lesz egymástól, azonban hajnalra ez jelentősen lecsökken, és már másfél foknál is kevesebb választja el őket. A Mars is fényerőssége csúcsánál jár, így a kisebb távolság se okoz majd gondot a megfigyelésben, és látványosabb felvételeket is lehet majd készíteni a hajnali közelségkor az égitestekről. Mivel csak egy nappal vagyunk a telihold után, a Hold 99-98,5 százaléka megvilágított az éjszaka során. Reggel 6-kor már sokan ébren vannak, ekkor a duó 20 fok magasan lesz a nyugati égbolton, igaz, kissé világos lesz már, ám az égitestek fényereje miatt ekkor is láthatóak még.

Mars-közelség és szembenállás

Október 6-án lesz a Mars a legközelebb a Földhöz, 62 millió kilométer választ el minket egymástól ezen az éjjelen, ekkor lesz a legnagyobb a látszó átmérője is a vörös bolygónak, innen, a Földről nézve. Az esemény távcsöves észlelőink számára jelent igazi élményt, hiszen egy nagyobb távcsővel a bolygó felszínének részleteit is könnyebben megfigyelhetjük ilyenkor.
A Mars szembenállására október 13/14 éjjel kerül sor, a bolygó ekkor napnyugtától napkeltéig látható lesz, a bolygó ilyenkor éri el fényessége csúcsát is, ám gyakorlatilag az ezt megelőző 1-2 héthez képest nem lesz már észlelhető a fényesség-növekedése.  Az viszont észlelhető, hogy a Jupiternél fényesebb (a Jupitert a déli-délnyugati ég alján láthatjuk mostanában az esti órákban).

Hold-Vénusz együttállás 14-én hajnalban

A 10,4 százalékos holdsarló és a belső bolygószomszédunk 3,5 fok távolságban láthatóak majd a hajnali órákban. Elsőként a holdsarló bukkan fel majd az északkeleti látóhatáron, fél négy tájban, majd nagyjából 10 perccel utána a Vénusz is. A párost egészen sokáig követhetjük, a Vénusz a fényessége miatt még napkelte idején is látszik.

Milyen meteorokat láthatunk?

Októberben már javában hullanak a Déli Tauridák tagjai, amelyek ugyan nem túl sűrűn potyognak, ám az év legfényesebb tűzgömbjeit gyakran köszönhetjük nekik. Emellett október 8-án tetőzik a rövidke ideig látható Drakonidák raja, amelynek tagjai igencsak lassúak, és amennyiben fényesek is, rendkívül látványosak lehetnek. E rajból a maximum idején, az esti időszakban 6-8 meteort láthatunk. Egyes számítások szerint a maximum előtt, 7-én hajnal 3 körül is lehet egy néhány órás időszak nagyobb aktivitással. A fényes, lassú meteorok gyakran hagynak látványos „füst” nyomot maguk után!
Szintén októberi meteorraj az Orionidák, amelynek aktivitása 2-án kezdődik (s majd novemberig tart), és a hajnali órákban számíthatunk több, alapvetően gyors hullócsillagra e rajból. A hónap közepére megindul az Epszilon Geminidák szintén igen gyors és hajnali meteorjainak potyogása is, amelyek közt lehetnek látványos fényességűek is. Ezek mellett persze vannak még kisebb számú meteort adó, ám ekkor aktív rajok, illetve bármikor bepottyanhat egünkre egy rajhoz nem tartozó hullócsillag is.