Véget ért a MOSAiC expedíció
Több mint egy év sarkvidéki út után hazaérkezett a Polarstern kutatóhajó, az expedícióról szóló cikksorozatunk is utolsó fejezetéhez ért.
2020. október 12-én napkeltekor különös koncertre ébredtek Bremerhaven kikötője közelében élők: hajókürtök sokasága üdvözölte a hazaérkező a Polarstern kutatóhajót, amely több mint egy éve, 2019. szeptember 20-án indult útnak Tromsø városából.
Az expedíció célja az volt, hogy egy év alatt bejárja az északi sarkvidéket, a Jeges-tengeren a jégmezőbe fagyva, az áramlattal, a jéggel együtt sodródva. Az út során meteorológiai-, biológiai-, légköri-, jég- és tengeri mérések elképesztő mennyiségét végezték el, a változó klíma sarkvidéki hatásait szerették volna feltárni. A terepi munka ugyan véget ért most, de számos kihelyezett szonda, mérőbója tovább üzemel majd.
Nézzük az expedíciót a számok tükrében! Tíz évet vett igénybe az expedíció tervezése és előkészítése.
Az indulás és a német kikötőbe hazaérkezés közt a hajó 16 232 kilométert tett meg, ebből 3400 km volt, amit a jégben sodródva – a cikkcakkos sodródás légvonalban számolva 1923 km – előre a transzpoláris áramlattal haladt.
20 ország több mint 80 intézményének közel 600 kutatója dolgozott az expedíción, a kutatókat további 300 fő logisztikai-technikai személyzet segítette, nélkülük lehetetlen lett volna a tudományos kutatómunka. Az éves út során 5, néhány hónapot átfogó, váltásban dolgoztak a kutatók, a legutolsó váltás augusztustól már a friss jég képződésének folyamatát vizsgálta.
150 napot töltöttek a sarkvidéki éjszaka sötétségében, 1500 km volt a legnagyobb távolság, amit az expedíció a lakott településektől elért, a tenger 4000 méteres mélységétől a légkör 36 000 méteres magasságáig végeztek méréseket, 1553 meteorológiai ballont bocsátottak fel (az utolsót október 1-jén). Az Északi-sark elérésére 2020. augusztus 19-én került sor, bár ez nem volt az expedíció céljai közt, nem jelentett különösebb kerülőt a hajó útvonala során a sarkot is felkeresni, és az igen gyenge jégviszonyok is (sajnálatos módon) segítették ezt a kalandot. Az expedíció során mért legalacsonyabb léghőmérséklet -42,3 Celsius-fok, a legerősebb szélhűtés pedig -65 Celsius-fok volt.
A Weser folyó klasszikus tölcsértorkolatában fekvő bremerhaveni kikötőbe beúszó Polarsternt a kikötő bejáratában hajószökőkúttal üdvözölték, s a kora reggeli időpont és a meglehetősen hűvös idő ellenére számos kishajó ment a kikötő bejáratához, fedélzetén az érdeklődőkkel, a sajtó képviselőivel és az Alfred Wegener Intézet munkatársaiból álló sokasággal, és ott volt Anja Karliczek, német oktatási- és kutatási miniszter is. Az Alfred Wegener Intézet élő közvetítése szerint az időjárás igencsak együttműködő volt: a napkelte élénk rózsaszínre festette a kikötő nyugati horizontján tornyosuló felhőket, az egyébként ragyogóan tiszta reggelen.
Welcome home! The #Polarstern is back in Bremerhaven 👋🥳 #welcomePolarstern #MOSAiCexpedition
📸 Joachim Hofmann pic.twitter.com/3wKautg3ge— MOSAiC Expedition (@MOSAiCArctic) October 12, 2020
Az expedíció során készült megszámlálhatatlan sok fotóból a közeljövőben kiállítást is tervez az Alfred Wegener Intézet. A kutatóhajó hazaérkezése kapcsán tartott sajtótájékoztatón Karliczek miniszter asszony elmondta, hogy mivel a klímaváltozás miatt különösen fontos volt, hogy az egyik legjobban érintett helyszínen gyűjtsenek adatokat. Hozzátette, hogy az expedíció költségeinek igen jelentős részét biztosító német források e kutatásokat a továbbiakban is támogatni fogják, és Németország a sarkvidék érintetlenségének megőrzése mellett áll ki a későbbiek során is. Markus Rex, az expedíció vezetője, aki több mint egy évet töltött a sarkvidéken, elmondta, hogy büszke rá, hogy minden egyes ember sértetlenül érkezhetett haza az expedícióról. Külön kiemelte, hogy hatalmas szervezőmunka áll amögött, hogy a járvány miatt nem kellett sikertelenül félbehagyni az expedíciót, hanem végig tudták vinni az összes tervezett projektet, és ezzel hatalmas tudományos sikert értek el. „Mostanra az egész sarkvidéket apró részleteiben és teljességében is sokkal jobban értjük, mint eddig valaha, és talán képesek leszünk egy megfelelően működő számítógépes szimulációt készíteni, ami a valós viselkedését jelzi majd a sarkvidéknek” – tette hozzá Rex. Antje Boetius tengerbiológus professzor, az Alfred Wegener Intézet igazgatója kiemelte, hogy egy kis Föld volt jelen az expedíción, hisz a világ legtávolabbi országainak kutatói is részt vettek a munkában. A sokszínűség nemcsak érdekesebbé tette a mindennapi feladatokat, hanem kellemesebbé, könnyebben viselhetővé magát az elzártságot is.
A hajó ugyan hazaért, de a munka java csak eztán jön, az adatok feldolgozása és értelmezése sok évet vesz majd igénybe.
A MOSAiC expedíció küldetését végigkísérő korábbi cikkeinket itt találhatják meg.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
